Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 10 (26. szám) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz
1759 középmértékből kell kiindulni. E rendelkezés nem sérti a bírói függetlenséget; hiszen a bíró nem köteles a középmértékű büntetést kiszabni, köteles viszont adott esetben megindokolni azt, hogy ítéletében ettől a középmértéktől miért tért el. A tényleges életfogytiglani büntetés megvalósulása érdekében a javaslat lényegesen korlátozza a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. (9.30) Ennek érdekében meghatározza azokat az eseteket, amikor a feltételes szabadságra bocsátás eleve kizárt, illetv e feljogosítja a bíróságot arra, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét az ítéletében zárja ki. Ezekben az esetekben a büntetés valóban életfogytig tart. A társadalom egyértelmű és méltánylandó igénye az, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények azo n elkövetőivel szemben, akiknél a társadalomba történő beilleszkedés kizárt, megfelelő védelmet kapjon. Ezeknek a személyeknek az ismételt szabadlábra helyezése az állampolgárokat indokolatlan veszélynek teszi ki. A javaslat által kínált megoldás a legsúly osabb bűncselekmények elkövetőinek egy részét végleg elkülöníti a társadalomtól. A javaslat részletesebb és kiterjedtebb szabályozását adja a vagyonelkobzásnak, ezzel segítve elő a bűnözéssel összefüggésben létrejött, illetve a bűnözés gazdasági alapját ad ó vagyonok elvonását. A javaslat szigorúbbá teszi a gyermekek és kiskorúak ellen elkövetett bűncselekmények büntetőjogi üldözését. Ennek keretében például új, minősítő tényállási elemként kerül az emberölés tényállásába a 14 év alatti személy sérelmére elk övetett emberölés. Itt említhetjük meg az újszülött sérelmére elkövetett emberölés új tényállásként való bevezetését - mint az emberölés egyik régebben is ismert privilegizált esetét. A javaslatról általánosságban elmondható, hogy erősíti a szervezett bűnö zéssel szembeni állami reakcióképességet, e téren új vagy részben új különös részi tényállásokat és súlyosabb büntetési tételkereteket kínál. A javaslat által kínált, fegyverek tartására vonatkozó szabályozás, illetve az ehhez a területhez kapcsolódó szabá lyozások jóval részletesebbek és szigorúbbak a jelenleginél. Súlyosabb büntetési tételeket határoz meg a fegyvertartás szabályainak megszegésénél, súlyosabb a robbanóanyaggal vagy a robbantószerrel való visszaélés büntetési tétele. A javaslat a Btk. egyik legsúlyosabban büntetendő cselekményévé emeli a fegyvercsempészetet, amelynek előkészületét is büntetni rendeli. Új tényállásként vezeti be a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel való visszaélést, és annak előkészületét. Figyelemre méltó megoldása a javaslatnak, hogy a különös visszaesést e bűncselekményeknél minősítő körülményként szerepelteti, a különös visszaesés szempontjából pedig a hasonló jellegű bűncselekmények körét jelentősen kiszélesíti. Ide sorolja a visszaélést lőfegyverrel, lőszerrel, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel tényállásait, de hasonlónak ítéli a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport elleni erőszakot, az emberrablás és a magánlaksértés fegyveresen elkövetett eseteit, a közveszélyokozást, a nemzetközi jogi kötel ezettség megszegését, a radioaktív anyaggal való visszaélést, visszaélést kábítószerrel, a rablást, a jármű önkényes elvételét, a szökést, az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett eseteit, a robbantószer vagy robbanóanyag fel használásával elkövetett rongálást is. Ez a törvényi megoldás az egyes hasonlónak minősített alaptényállások által védett jogi tárgyak eltérősége következtében szélesebb büntetőjogi védelmet nyújt. Ki kell emelni a javaslatnak a kábítószerelőállítással, k ábítószerkereskedelemmel és kábítószerfogyasztással kapcsolatos rendelkezéseit. A javaslat által e területek kiterjedtebb, részletesebb, differenciáltabb szabályokat és súlyosabb büntetési tételeket kapnak. A kábítószertermelést és kereskedelmet a fogy asztás élteti. A kábítószerek elterjedése elleni küzdelem alapelveként fogadtuk el, hogy a kábítószer termelése, forgalmazása és fogyasztása nem tartozhatnak a legalizálható magatartások körébe. A törvényhozó az állampolgárok kábítószerfogyasztást visszas zorító hatású magatartása hiányában szinte kilátástalan harcot folytat a bűnözés e formája ellen. Csupán az előállítás és a
