Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 10 (26. szám) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz
1758 programjában és a koalíció kormányprogramjában meghatározott büntetőpolitikai követelményeknek. Megfelel mindazoknak az elvárásoknak, amelyeket a polgárok a büntetőjoggal - mint a közbiztonság javításának nélkülözhetetlen, de nem egyedüli eszközével - szemben manapság megfogalmazhatnak. Az előttünk fekvő Btk.novella mind terjedelmében, mind hatásában az utóbbi idők legjelentősebb büntetőjogszabálymódosítása. Szeretném önökkel megismertetni azokat az újdonságokat, amelyek számunkra a törvényjavaslat legfontosabb elemei. Mindenekelőtt a törvényjavaslat lépéseket tesz a szigorúbb büntetéskiszabási gyakorlat elérése érdekében. A törvényjavaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel szemben a bíróság tényleges é letfogytiglani börtönbüntetést szabjon ki. A törvényjavaslat kiterjeszti a vagyonelkobzás lehetőségét az elkövető által átruházott vagyontárgyakra is annak érdekében, hogy ne lehessen kivonni a törvény szigora alól a bűnösen megszerzett vagyontárgyakat. A törvényjavaslat fokozott büntetőjogi védelemben részesíti a közúti személyszállítási szolgáltatást végző egyéb személyeket, azaz a taxisokat. A törvényjavaslat fokozott büntetőjogi védelemben részesíti a 14. életévét be nem töltött gyermekeket. A törvényja vaslat jó néhány bűncselekményfajtánál szigorúbban bünteti a szervezett bűnözés kereteiben elkövetett bűnt. A törvényjavaslat jelentősen megszigorítja a robbantásos vagy fegyveres bűncselekmények elkövetőire kiszabható büntetéseket. A törvényjavaslat csökk enti annak a kábítószeradagnak a mennyiségét, amelyet valaki büntetlenül magánál tarthat, és szigorúan bünteti a kábítószerhasználatot és terjesztést a közintézmények, oktatási intézmények közelében. És végül a törvényjavaslat a közbiztonság mielőbbi jav ítása érdekében sürgősen, január 1jén életbe lép. Az előbbiekben felsorolt, általunk messzemenően támogatott új elemek közül néhányról részletesebben is kívánok szólni. A szigorúbb ítélkezés irányába mutat többek között a javaslat azon intézkedése, hogy a határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartamát egy napról két hónapra emeli. Itt természetesen kivételt képez a közérdekű munka, illetve a pénzbüntetés átváltásából keletkező szabadságvesztés. A javaslat az eddiginél szélesebb körben rendeli alkalmazni a fegyházbüntetést. Harminc napról két kitöltött hónapra emeli a feltételes szabadságra bocsáthatóság minimumát. Ugyanakkor kizárja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből a többszörös visszaesőt, továbbá azt, aki bűnszervezet tagjaként üzletszerűen vagy bűnszövetségben követett el bűncselekményt. A javaslat 15 évről 20 évre emeli a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének minimális időpontját életfogytiglani szabadságvesztés esetében, amennyiben azt a bíróság nem zárta ki. A pénzbü ntetés kiszabási elveihez újdonságként fűzi hozzá, hogy figyelemmel kell lenni a cselekménnyel elért vagy elérni kívánt anyagi előnyre is. Továbbá a legkisebb mértéket 10 napról 30 napra, a legnagyobbat pedig 360 napról 540 napra emelte, az egynapi tételt pedig legalább 100, de legfeljebb 20 ezer forintban határozza meg, a jelenlegi 50 ezertől 10 ezer forintig terjedő skála helyett. Ugyanakkor a javaslat felemeli a pénzmellékbüntetés felső határát 2 millió forintról 10 millió forintra. A bünteté skiszabás elvei, az úgynevezett középmérték kapcsán helyesen mutat rá a javaslat indoklása arra, hogy a nagyobb törvényi kötöttségek egységesebb ítélkezési gyakorlat kialakulását, ezért nagyobb jogbiztonságot mutatnak. Az egységes gyakorlat nagyobb jogbizt onságot eredményező hatása abban mutatkozik meg, hogy - egyegy bűncselekménytípus törvényben meghatározott büntetési tételben tükröződő súlyát alapul véve - jobban meghatározhatóvá válik a várható büntetés. A törvényalkotónak szabadságában áll meghatározn i az egyes bűncselekmények büntetési tételeinek alsó és felső határait. Miért ne állhatna tehát szabadságában az is, hogy a büntetéskiszabási elvek között a törvény betűjével hívja fel a figyelmet az egységesebb és szigorúbb büntetések meghozatalának szüks égességére?! Ennek megfelelően a javaslat által kínált megoldás meghatározza a bírák számára a kiindulási alapot, azaz a büntetéskiszabásnál a büntetési tétel alsó és felső határa közötti tartam felének a büntetési tétel alsó határához történő hozzáadásáva l számított
