Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 4 (24. szám) - Varga Mihály pénzügyminisztériumi államtitkár együttes válasza az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. tö... - ELNÖK (dr. Áder János): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
1636 A kormány által támogatott módosító indítványok közül végezetül megemlítem az extrak önnyű fűtőolajjal kapcsolatos indítványt. Az utóbbi időben felderített újabb visszaélési formák, manipulációk lehetőségének kizárása céljából adókötelessé válnak azok az extrakönnyű fűtőolajok, amelyek paraméterei nagyon közel állnak a gázolajéhoz, vagyis amelyeknél az adóelkerülés lehetősége potenciálisan valóban fennáll. Így csak azok a nehéz párlatokból készült extrakönnyű fűtőolajok maradnak adómentesek, amelyek átdesztillálva is csak akkor válnának motorikus célra alkalmassá, ha könnyű szénhidrogénekke l jelentős mértékben hígítanák, amely viszont az üzletet már nem teszi gazdaságossá. Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani az illetéktörvényt módosító törvényjavaslathoz benyújtott indítványokért, amelyek főként a jogviták elker ülését célzó pontosításokat tartalmaznak. Egyetértés fogadta a törvényjavaslat illetékkedvezményeket érintő szabályait. Emlékeztetésként utalok a fiatalok első lakásszerzésének támogatására szolgáló illetékkedvezményre, valamint az ingatlanforgalmazásokat és az ingatlanok pénzügyi lízingjét fő tevékenységként végző vállalkozókat megillető kedvezmény igénybevételének korlátozására. A javaslatok közül a fiatalok első lakásszerzésének kedvezménye váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. (17.40) Az elismerések me llett a szabályt több kritika érte. Volt olyan hozzászóló, aki aggályát fejezte ki a kedvezményre jogosító feltételek ellenőrizhetetlensége miatt, és volt olyan is, aki a kedvezmény mértékét tartotta alacsonynak. Ezeket az észrevételeket a kormány nem tudt a akceptálni, mint ahogy azt a módosító javaslatot sem, amely a kedvezményt korhatár nélkül valamennyi első lakást szerzőre kiterjesztette. Ez utóbbi javaslattal összefüggésben hangsúlyozni szeretném, hogy a kormány csak a fiatalok otthonteremtéssel járó i lletékterhelésének enyhítésére vállalt kötelezettséget. Nem maradnak azonban támogatás nélkül a 35 éven felüli lakásszerzők sem, hiszen méltányossági eljárás keretében jövedelmi helyzetükre, valamint a vagyonszerzés körülményeire tekintettel esetükben is l ehetőség van a vagyonszerzési illetéktartozás teljes vagy részleges elengedésére. Ugyanakkor a kormány számos indítványt támogatott. Ezek közül megemlítem azt a képviselői javaslatot, amely az első lakásszerzés utáni kedvezményre jogosultság megállapításán ál figyelmen kívül hagyja az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, valamint a olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúvá válást megelőzően elidegenítettek. Elfogadta továbbá a kormány azokat a módosításokat is, amelyek a kedve zményekhez előírt nyilatkozatok előterjesztését határidőhöz kötik, illetve amelyek új konstrukciót dolgoznak ki a kedvezmények jogosulatlan igénybevételének szankcionálására. Ugyancsak támogatást kaptak a jogalkalmazást könnyítő szövegpontosítások is. Tisz telt Ház! Mielőtt az adózás rendjéről szóló törvény módosító indítványairól szavazna az Országgyűlés, engedjék meg, hogy néhány gondolattal utaljak a vitában elhangzott módosításokra. Elöljáróban azt kell megállapítanunk, hogy a vitában - jóllehet az időnk ént nem volt mentes az indulatoktól sem - senki nem vitatta a kormány szándékainak helyességét, az elérni kívánt célokat. A szocialista párti képviselők is hangsúlyozták, hogy szükség van az adóhatóságok működésének jogi feltételeit meghatározó szabályok o lyan irányú változtatására, amely eredményesebbé teheti az adókötelezettségek érvényesítését. Mindenki üdvözölte az adminisztráció egyszerűsítésére előterjesztett javaslatokat, és a véleménykülönbségek - ahogy ez általában lenni szokott - a konkrét megoldá sok megítélésében jelentek meg. A legtöbb módosítás és a legélesebb vita a járulékbeszedés feladatának az állami adóhatósághoz telepítése körül bontakozott ki. 1999. január 1jétől az informatikai feltételek hiányára hivatkozva még a kormánypárti képviselő k is vitatták ennek az elhatározásnak a helyességét, az ellenzéki képviselők pedig a káosz kialakulásával és a bevételi tervek összeomlásának apokaliptikus víziójával fenyegetve javasolták az elképzelések visszavonását. Az adózás rendjéről szóló törvény mó dosítása és a még tárgyalásra váró, a járulékrendszert módosító szabályok együtthatójaként 1999. január 1jétől semmilyen érdemi változás nem történik a
