Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 4 (24. szám) - Varga Mihály pénzügyminisztériumi államtitkár együttes válasza az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. tö... - ELNÖK (dr. Áder János): - KAPRONCZI MIHÁLY jegyző: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZABÓ ERIKA jegyző:
1637 járulékbeszedés rendjében, tehát alaptalanok azok a felvetések, amelyekkel a hozzászólók támadták az el őterjesztett javaslatot. Mindössze arról van szó, hogy a társadalombiztosítási járulék beszedésével foglalkozó területi szervek változatlan illetékességgel az állami adóhatóság részeként, annak irányítása alatt folytatják azt a munkát, amelyet eddig is vég eztek. A járulékfizetők oldaláról sem lehet félreértés, hiszen a törvény világossá teszi, hogy azok a szervezetek, amelyeknél a járulékügyek eddig is intéződtek, léteznek tovább, csak nem az OEP, hanem az APEH zászlaja alatt. Erre pedig azért van múlhatatl an szükség, hogy a tényleges beolvasztástól és a szerves integrációtól idegenkedő, a szervezeti érdekek által motiváltan nyilvánvalóan akadályozó apparátusok önálló, az egyébként helyeselhető társadalmi céllal szembehelyezkedő akaratnyilvánítási lehetősége megszűnjön, és helyére a kreatív együttgondolkodás kerüljön, melynek eredménye lesz a tényleges adminisztrációs egyszerűsítést jelentő szerves integráció. Senki nem vitathatja, hogy a két beszedő apparátus fenntartása és ugyanazon alapok után ugyanolyan a dótechnikával érvényesített tevékenységének különválasztása a vállalkozások számára nem jelent többletterhet és többletadminisztrációs költséget. A vitában számháború bontakozott ki a két beszedő szervezet - APEH, tbigazgatás - hatékonyságát illetően. Ehh ez csak két rövid megjegyzést tennék. Annak ellenére, hogy a társadalombiztosítás beszedő szervezete lényegesen kevesebb bevételt kezel, a működő vállalkozások körében - azaz azok körében, akik elvileg tudnának fizetni - nagyobb hátralékállományt halmozott fel, mint az APEH. Ez minősíti igazán a behajtás hatékonyságát. A jövedelemadóbevételek növekedésétől jelentősen elmarad a járulékbevételek növekedése. A közel azonos alapok miatt ez általában is minősíti a járulékbeszedés hatékonyságát. A további félreé rtések tisztázása érdekében szükséges kitérni arra is, hogy a járulékok eljárási értelemben adóként, az adóhatóság által történő beszedése nincs ellentmondásban azzal, hogy a járulékok a társadalombiztosítási alapok bevételeit képezik, de azzal sem, hogy a z alapszerű gazdálkodás a jövőben is fennmarad. Az alapszerű gazdálkodásnak ugyanis nem feltétele, hogy az alap saját beszedő szervezettel rendelkezzen. Az állami adóhatóság jelenleg is több elkülönített állami pénzalap bevételeit szedi be. Tisztelt Ház! T isztelt Képviselőtársaim! Kérem tehát, hogy az általam elmondottakat megfontolva támogassák azokat a módosító indítványokat, amelyeket itt, a kormány zárszavában is támogatásra méltónak említettem. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padso raiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Most tehát az adózás rendjéről szóló törvény módosítását kezdeményező előterjesztés határozathozatala következik. Felkérem Kapronczi Mihály jegyző urat, hogy ismertesse azokat a módosító javaslatokat, amelyek nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást vagy amelyeket előterjesztőjük visszavont. KAPRONCZI MIHÁLY jegyző : Tisztelt Országgyűlés! A T/163/43. számú ajánlás 1., 2., 7., 12., 19., 22., 25., 31., 38., 39., 40., 43., 44. és 47. pontjai és a T/163/53. számú kiegészítő ajánlás 2., 3., 5., 6., 7., 8., 9. pontjai nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást, ezért ezekről nem határoz az Országgyűlés. Bejelentem, hogy az ajánlás 5., 6., 8., 11., 17., 20., 28., 42., 45., 48., 51., 52., 55. pont jait előterjesztőjük visszavonta. ELNÖK (dr. Áder János) : Felkérem Szabó Erika jegyző asszonyt, hogy ismertesse azokat a módosító javaslatokat, amelyeket az előterjesztő támogat. DR. SZABÓ ERIKA jegyző :
