Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 4 (24. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék ehhez kapcsolódó jelentése általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP):
1584 vizsgálatokra van szüksége a parlamentnek - hiszen enélkül kizárólag csak az ágazati lobbyk, ágazati elvek érvényesülnek , akkor nem nélkülözhető a számvevőszéki bizottság lényegesen nagyobb aktivitású tevékenysége. Ez az egyik témakör. A másik témakör, ami ehhez kapcsolódik: látok egy nagy veszé lyt a jelenlegi polgári kormány tevékenységében, és ez abban foglalható össze, ha van egy élő törvényi szabályozás, és ez zavarja a mindenkori politikai szándékát a polgári kormánynak, akkor nem a politikaitörvényességi reakciókat kell előtérbe helyeznie, hanem a törvényekhez kell módosítási javaslatokat hozzáfűznie. Most is az 1992. évi LXXXIV. törvény 11. § (8) bekezdése azt írja elő - a társadalombiztosítási alapok pénzügyi alapjairól szóló törvényről van szó , idézem: "A Nyugdíjbiztosítási Alap, illet ve az Egészségbiztosítási Alap kezelőjének pótköltségvetési tervjavaslatot kell készítenie, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap várható éves egyenlege legalább az előirányzott kiadási összeg 1 százalékával kedvezőtlenebb az el őirányzott egyenlegnél, és ez a tárgyév szeptember 30áig megállapítható." Azt hiszem, valamennyi feltétel megállt 1998ban. Egyértelmű, hogy pótköltségvetést kellett volna készíteni, és ezt az Állami Számvevőszék jelentésében meg is állapította, hogy az a lapok kezelői, gazdálkodói ezt el is készítették. Mégis, az előttünk lévő, egyébként október 1jén keltezett előterjesztés, törvényjavaslat egyetlenegy mondattal ki akarja törölni ezt a (8) bekezdést azzal, hogy az 55 milliárd forintos többletkiadás túltel jesülhet a zárórendelkezések (3) bekezdése során. Úgy gondolom, hogy a pótköltségvetés készítése persze nyűgös, bonyolult dolog, időt is igénybe vesz, és valószínű, hogy parlament munkájában ez most nem nagyon hiányzik, mégis úgy gondolom, hogy a pótköltsé gvetésnek vannak nagyon súlyos vonzatai is, hiszen csak pótköltségvetés alapján kerülhetnek igazán felszínre és nyitottan megtárgyalásra azok a követelmények, amiket Keller László képviselőtársunk mondott, hogy térjünk már ki arra, mi okozza a pótköltségve tés előfordulását, kötelezettségét, milyen bevételi, kiadási pontokon kell és lehet beavatkozni a rendszerbe. Ha ezt nem tesszük, akkor a költségvetések igazából korrekció nélkül, követelmények, visszacsatolási lehetőség nélkül hiábavaló malaszttá is válha tnak. Úgy gondolom, ha csak egyedül ez a társadalombiztosítási alapok pótköltségvetésével kapcsolatos dolog lenne az, amit én most itt megemlíthetnék, akkor azt egyedi esetként is lehetne kezelni. De sajnálatos módon az elmúlt időszakban az államháztartási törvényben is olyan szabályokat fogadott el a polgári kormány, amit saját maga sem tartott be már az induláskor, hiszen ebben az évben egyáltalában nem készült költségvetési irányelv, amit a polgári kormány július 31éig irányzott elő utólagosan az államh áztartási törvény módosítási javaslatában. Még mindig nem volna igazából érdekes, ha a napokban nem került volna felszínre az ítélőtáblákkal kapcsolatos kormányzati vélemény is. Gondoljanak bele, képviselőtársaim, másfél hónap van az ítélőtáblák felállítás áig vagy nem felállításáig. Van egy élő törvénye ennek a köztársaságnak, és az előttünk lévő javaslatokból legalábbis nem derül ki, hogy mikor akarja kormányzat módosítani. Másfél évvel a rendszer felállása előtt, amikor az előkészületek 80 százalékosan me gtörténtek, azt gondolni, hogy a dolog szabad folyása visszafordítható és megállítható, azt hiszem, alapvetően a jogállamiság elveivel ellentétes cselekedetnek minősíthető. (13.00) A harmadik ilyen téma, amellyel szeretnék foglalkozni: Selmeczi Gabriella p olitikai államtitkár kisasszony részéről, de sajnálatos módon felelős gazdálkodási tényezők részéről is nagyon sokszor elhangzik az "elherdálják", "a pénzek elfolyása" kifejezés. Úgy gondolom, hogy ha ennek valós magva van, akkor mindenkinek elemi érdeke e zzel szembenézni, az ennek megfelelő konzekvenciákat kivetni. Engem határozottan zavar az, amikor jelszó szintjén kezeljük ezeket a gazdálkodást súlyosan veszélyeztető dolgokat, nem számolva azzal, hogy a közvéleményt irritálják, idegesítik, zavarják ezek a megjegyzések, s olyan érzetet keltenek, mintha itt bárkinek bármilyen szempontból érdekében állna ezeket az intézkedéseket elhallgatni, leplezni vagy nem nyilvánosság elé hozni. Annál is
