Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 2 (23. szám) - A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LENTNER CSABA, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
1523 (A hangosítás minősége továbbra sem megfelelő.) Tiszt elt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottsága 1998. október 28ai ülésén a Belügyminisztérium előterjesztésében megtárgyalta a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló T/277. számú törvényjavaslatot. A bizottság a törvényjavaslatot vita nélkül, egyhangúlag tartotta általános vitára alkalmasnak. A bizottság szerint szükséges, hogy a címzett és céltámogatási rendszer működésének eddigi kedvező tapasztalatai alapján a törvény módosítása megtörténjen. A módosítás igen rövid és lényegében az országgyűlési képviselőválasztások évében jelentkező, az új kormány (A képviselő elé hordozható mikrofont helyeznek.) megalakulásával és a folyó ügyek átvételével kapcsolatos határidőmódosításokat tartalmazza. Azonban engedjék meg, képviselőtársaim, hogy a törvény jelentőségét a helyi önkormányzatok szempontjából néhány szóban bemutassam. (19.30) Az önkormányzatok gazdálkodásában a beruházási támogatás ok közül az egyik legjelentősebb forrást jelenti a címzett és céltámogatás. Amint az expozéban is elhangzott, ez az egyetlen olyan támogatási forma, melyről a címzett támogatások esetében egyedi mérlegelés alapján az Országgyűlés közvetlenül dönt, és a dön téséről törvényt alkot. A rendelkezésre álló forrás mértékéig alanyi jogon járó céltámogatásokról pedig a támogatás feltételeinek törvényben történő részletes meghatározásával közvetve dönt. Ez a két támogatási forma már 1991 óta működik hazánkban, melyek a civilizált élethez nélkülözhetetlen beruházások megvalósulását igyekeztek lehetővé tenni. Az elmúlt időszakban mintegy 146 milliárd forint megítélt címzett támogatás volt a vízgazdálkodásban, a megyei önkormányzatok és a városok 32 darab, a községek 56 i gényét több mint 9 milliárd forinttal, az egészségügyi területen a kórházak és a szociális otthonok 106 darab rekonstrukciós igényét 102 milliárd forinttal, míg az oktatás és a kultúra beruházásai közül a megyei önkormányzatok és a városok 121, a községek 83 igényét 32 milliárd forintot meghaladóan, más területeket pedig összesen 2 milliárd forinttal segítette. A céltámogatások körében a szennyvíztisztítás és a szennyvízelvezetés, valamint a térségi szilárdhulladéklerakótelepek építésének, bővítésének támo gatása pozitívan befolyásolja a környezet védelmét, és elősegíti az infrastruktúrában meglévő területi különbségek kiegyenlítését. Az említett beruházásokon túl az egészséges ivóvízellátáshoz, az életveszélyes általános iskolai tantermek kiváltásához és az egészségügyi gépműszer beszerzésekhez nyújtott mintegy 195 milliárd forint céltámogatás közel 7400 igényt elégített ki. Összességében 631 milliárd forint összegű beruházás részesült 341 milliárd forint címzett és céltámogatásban. A bemutatott néhány adat tal csupán azt kívántam jelezni, hogy az ország gazdaságitársadalmi fejlődése, a lakosság életkörülményeinek javítása és nem utolsósorban az Európai Unió normáinak teljesítése szempontjából meghatározó törvény módosítása fekszik előttünk. A törvényjavasla t szorosan kapcsolódik az éves költségvetési törvényhez, hiszen a támogatások forrásáról annak tárgyalása során döntünk, melynek benyújtási határidejét az országgyűlési képviselőválasztás évében a közelmúltban módosított, az államháztartásról szóló törvén yben tettük meg. Természetesen a módosítást is részben ugyanazon okok indokolják, melyek részletezése előtt utalnom kell a címzett támogatások speciális döntésieljárási rendjére. A címzett támogatásról a döntés két fordulóban történik. Először az önkormán yzatok a tervezett beruházási koncepciót nyújtják be, melyek támogatási javaslatáról a kormány előzetesen állást foglal. Ezen koncepciók benyújtási határideje, valamint a szakmai felülvizsgálat megelőzi a képviselőválasztás napját. A döntésre vonatkozó ha táridő - július 31e - azonban az új kormány működésének első napjára esik. Nyilvánvaló, hogy a megalakuló testületnek időre van szüksége ahhoz, hogy megismerje pénzügyi lehetőségeit, valamint részletesen tanulmányozza a benyújtott koncepciókat. Mindezt kö vetően hozható meg - a kormányprogram figyelembevételével - a döntés.
