Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 2 (23. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ):
1508 Azt kérem tehát a szabaddemokraták nevében, hogy ezt a kérdéskört újra tekintsük át, illetve a részletes vita során az ehhez kapcsolódó módosításoknál bizottsági és képviselői szinten törekedjünk arra, hogy a vállalko zók, a vállalkozások beruházási kedvét növeljük. Ehhez kapcsolódóan szeretném a befektetési adóhitelkedvezményt is idehozni a Ház elé, hiszen a jelenlegi törvénymódosítás ugyan az adóteher '99. évet követő általános mérséklésének megalapozása céljából 30 százalékról 20 százalékra csökkenti a befektetési adóhitelkedvezmény mértékét - ezt írja a szöveg , ez a kedvezmény azonban legfeljebb 1 millió forint befektetési növekmény után vehető igénybe, vagyis az adókedvezmény legfeljebb évi 200 ezer forint. Megi nt csak azt mondom, hogy indokolatlannak tűnik a befektetési adóhitelkedvezmény ilyen korlátozása, hiszen megint csak nem arra ösztönöz ebben a szférában, hogy a megtakarítás és a befektetés legyen az egyik stratégiai cél. Továbbhaladva, még mindig a váll alkozásokhoz kapcsolódva bizonyos értelemben: igen nehezen lehet megérteni, hogy a törvény vajon miért állapít meg különböző adómértéket az egyes részvényekhez kapcsolódó vagy magánszemély által jegyzett tőke emelésével szerzett részvények esetében. Külön kiemelném, hogy a dolgozói részvény esetében - az egyes társas vállalkozásoktól eltérően - az ilyen formában szerzett jövedelem adójának a mértéke a 20 százalékos általános mértékkel szemben 35 százalék. Miért baj az, ha a dolgozó részvényt szerez a vállal atában vagy nem a vállalatában? Miért kell ezt büntetni? (Rozgonyi Ernő: Bizony!) Hát miért kell 20 százalék helyett 35 százalékot bevezetni, kifejezetten ebben a kategóriában emelt adózást létrehozni? (18.20) És hozzá szeretném tenni: miért kell ezt továb b növelni? Alkotmányosan ezt biztosan meg lehet tenni, de azért a közérzetünk szempontjából miért szerencsés az, hogy egy újabb feszültséget építünk be? Ha ugyanis ez a dolgozói részvény az állami tulajdonban levő vállalkozói vagyon értékesítése során kele tkezik, akkor ez adómentes. Ha tehát a magánszférában vagy már féligmeddig privatizált vállalat esetében jut a dolgozó részvényhez, akkor 35 százalék, ha állami privatizáció során, akkor adómentes. Azt gondolom, ezt azért át kell gondolnunk, át kell gondo lnia a kormánynak, valóban ez volte az eredeti szándéka, és eredeti szándéka szerint történike az adótörvény módosítása. Külön ki szeretnék emelni még egy kis területet - most már a vállalkozói és társasági területeken túl , ez egyetlen jövedelmi terüle t lenne: a bérbeadás területe. Az összevont adózás alá eső jövedelmek köréből kiemeli a javaslat az ingatlanbérbeadásból származó jövedelmet. Ezt a jövedelmet úgy tekinti a javaslat, mint a tőke hozadékát, és ezért - mondja az indoklásban - kedvezményezi az ingatlanbérbeadásból származó jövedelmet. Nos, én megmondom őszintén, hogy ez az indokolás önmagában, hogy ez a tőke hozadékának felel meg és ezért kedvezményezi, azt hiszem, nem túlságosan megnyugtató egyikünk számára sem, hiszen miért pont az ingatla nbérbeadásnál, ott, ahol egyébként a bérben, tehát a bérleti szerződésben biztosítható az ingatlan állagmegóvása, sőt természetes módon e szerződések szerint az amortizációt általában tartalmazza maga a bérleti díj; ezért nem értem, hogy ebben az esetben a jövedelem, a tőkehozadék jellegű jövedelem megemlítése miért indokolt, s ha itt indokolt, akkor miért csak az ingatlan bérbeadásánál indokolt, miért nem indokolt például a földterületek vagy egyebek bérbeadásánál is. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: El ke ll olvasni!) Az előbb, ugye, elhangzott Tállai András képviselő úr részéről, hogy mi nem tudunk elfogadni bérjövedelmet és nem bérjövedelmet, ilyen és olyan jövedelmet - csak jövedelmet. Nos, én azt hiszem, ezt egyrészt ebben az esetben megkérdezhetném, ho gy ez most akkor hogyan jön össze ezzel az itt elhangzott mondattal. Másrészt pedig azt gondolom - most már kicsit komolyra fordítva a szót , hogy az adózási törvény azért pontosan arról szól, hogy nagyon sokféle jövedelmet el tudunk képzelni adózási szem pontból, és azokat nagyon különbözőképpen adóztatjuk, s nagyon különbözőképpen adunk kedvezményeket. De az a formája az itt említett háromnégy adókedvezménynek, illetve adózási módnak, amit én most igyekeztem kiemelni a törvényjavaslatból, azt hiszem, nem érte el a célját, és ebben a vonatkozásban semmiképpen sem tarthatjuk ezt jó
