Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 28 (22. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. VASTAGH PÁL (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz):
1456 olyan értelemben foglaljak állást , mint egy létezőről, holott tudjuk jól, hogy a módosítási szándék e mögött már megáll. De ez az én feladatom, tehát az eredeti törvényjavaslatról kell véleményt alkotnom - ezért a felelősség nyilvánvalóan nem minket fog terhelni. (14.40) Nos, nézzük akkor meg Pokol Béla javaslatát! A sajtóhelyreigazítás intézményét a Ptk. az alábbiak szerint rendezi - a 79. § (1)est idézném : "Ha valakiről napilap, folyóirat, időszaki lap, rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg v aló tényeket hamis színben tüntet fel, a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tén yek." Ez a helyreigazítás intézménye. Ehhez képest merült fel annak az igénye, hogy szabályozzuk a válaszadás intézményét ugyanitt, ugyanezen a helyen. Pokol Béla javaslata úgy hangzik, hogy "Társadalmilag hátrányosnak tekintett vélemény és értékelés közlé se esetén a személyesen érintett követelheti a vélemény vagy az értékelés cáfolására közlemény közzétételét". Ez a válaszadás intézménye. Ez az eredeti javaslat, most ezt fogom jellemezni. Pokol Béla tanár úr az indoklásában kifejtette, hogy az összehangol t sajtókampányokkal, nyelvpolitikai átértelmezésekkel olyan közleményt, közvéleményt lehet előállítani, amely nagymértékben befolyásolja a politikai erőviszonyokat. Fel kell tehát lépni a sajtójog eszközével is a végső soron közvéleményt befolyásoló, egyol dalú és hamis vélemények sajtó útján való terjesztése ellen. Erre kínálkozna a sajtóhelyreigazítás intézményének a kitágítása. Tisztelt Ház! Meg kell tehát vizsgálnunk, hogy a Pokol Béla képviselő úr javaslatának indoklásából következő vélelem - mi ezt íg y fogjuk fel , tehát a véleménymonopólium fennállása valós és valójában igazolható társadalmi problémae. Az állampolgár valóban kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet a sajtó jogsértéseivel szemben, ahol meg kell állapítanunk: a sajtó valóban mindig erősebb. A kiszolgáltatottság még komolyabb, ha a sértett a véleményformáló médiaelit álláspontjával szemben próbálja igazát védeni. Megítélésem szerint tehát amennyiben ez a vélelem igazolható, akkor a Fidesznek, mint minden gazdasági, politikai vagy bármilyen má s monopólium ellen, itt is fel kell lépnie. Ebben az esetben pont a sajtószabadság és a véleményszabadság védelme indokolná ezt. Tisztelt Ház! Meggyőződésem tehát, hogy a javaslat legnagyobb hibája, hogy első látszatra - s hangsúlyozom: első látszatra - ez a tervezet súlyosan sérti a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát. És az a nagy helyzet alakult ki itt most az elmúlt időszak társadalmi vitáiban, hogy ennek az ellenkezőjéről a véleményt formáló magyar közvéleményt még egzakt jogi fejtegetéssel sem fogjuk tudni meggyőzni. Nos, a FideszMagyar Polgári Párt ezért csak olyan javaslatot fog tudni támogatni, amellyel kapcsolatban még a gyanú árnyéka sem merül fel a tekintetben, hogy a sajtó- és a véleménynyilvánítás szabadsága sérülhet. A Fidesz számára a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadsága olyan alkotmányos alapérték, amelynek védelmében mindig is következesen lépett fel. Felhívnám a figyelmet arra, s figyelmeztetnék minden aggódó véleményformálót, hogy nem a polgári kormánytól kell félteni a sajtósz abadságot, s az a napnál is világosabb, hogy nem a polgári erők kormányzása alatt fog sérülni a sajtó szabadsága. És akkor járunk el korrekten, ha azt is kimondjuk, hogy nem Pokol Béla képviselő úr javaslata az, amely nem enged teret a sajtószabadság érvén yesülésének. Az azonban mégiscsak furcsa, hogy hirtelen mások mellett olyanok is elkezdtek aggódni egy még érdemben meg sem tárgyalt önálló képviselői indítvány kapcsán, akik korábban sokszor jeleskedtek ezen értékek semmibevételével. Sajnos ez a nem túl e rősen előkészített törvényjavaslat kellően magas labda volt azok számára, akik a sajtószabadság bajnokainak szerepében próbálnak meg most tetszelegni.