Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 8 (8. szám) - Az adatvédelmi biztos beszámolója, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. POKOL BÉLA (FKGP):
146 hónapjaiban, 1991től egy elvi jellegű döntésben azt, hogy a kész törvénytervezetek elkészülte előt t foglalkozzon az Országgyűlés és a nyilvánosság előtti vitában levő törvényjavaslatok alkotmányosságának kérdésével. Az adatvédelmi biztos nem kapott ilyen jogosítványt, ennek ellenére bátran él vele. Úgy gondolom, ezzel a hatáskörtágítással két rá vonatk ozó törvényhelyet is megsért. Az említett 25. § (1) bekezdése mellett - amely csak a törvénytervezetek véleményezésével ruházza fel - megsérti az általános ombudsmantörvény 5. §ának (4) bekezdését is, amely kimondja, hogy politikai tevékenységet nem foly tathat és politikai nyilatkozatot nem tehet. Mivel néhány hete e kérdés kapcsán már a nyilvánosság előtt vitába keveredtünk az ombudsman úrral, így tudom, hogy ő erre a kifogásra úgy érvelt, ha ő "egy lerágott csontot jelentő alkotmányjogi érvet" említ a t ömegmédiák nyilvánossága előtt egy törvénykoncepció támogatására vagy elutasítására, az egyszerű szakmai kérdés, és nem politizálás. Hadd jelezzem itt is e felfogás tévességét a politizálás természetét illetően. Ha az ember egy egyetemi előadáson néhány tu cat diák előtt mond egy bevett szakmai érvet, az nem politizálás. De ha ugyanezt szó szerint megismétli a százezreket és milliókat elérő médiákban, egy olyan időben, amikor az egy politikai vita alatt álló kérdésben pro vagy kontra valamelyik fél részére é rveket ad, a másik pozícióját pedig gyengíti, az a legkeményebb politizálás. És a napilapok, a televíziós és rádiós hírmagazinok joggal csapnak le rá és hirdetik már a címlapon az ombudsman álláspontját. Megítélésem szerint tehát kétszeresen is törvénysért ő az adatvédelmi biztos ilyenfajta gyakorlata: túlmegy ezzel a számára megadott véleményezési jog felhatalmazásán, és megsérti a politizálásba bekapcsolódását tiltó rendelkezést. Másik problémát jelent az adatvédelmi biztosi hivatal esetében az, hogy bevet t gyakorlattá kezd itt válni, hogy a biztos munkatársai is nyilvános véleményt mondanak a hivatal nevében lényeges politikai kérdésekben. (21.00) Az említett nyári vita az adatvédelmi ombudsman és köztem épp annak kapcsán zajlott le, hogy egyik munkatársa a hivatal nevében visszautasítást helyezett kilátásba a kormány tervezett maffiaellenes törvénycsomagjával szemben, és ezt címlapon hozta az egyik országos napilapunk. Az adatvédelmi biztos a munkatársa eljárására vonatkozó kritikával szemben úgy védekezet t, hogy ő egy belső utasításban ezt megengedte munkatársa számára. Én nem gondoltam, hogy ez egy elegendő válasz, így megkérdem most itt is: milyen jogon tehet ő ilyet? Az Országgyűlés őt bízta meg, hogy éljen bizonyos törvényi jogosítványokkal, és ő szemé lyesen felel ennek ellátásáért. Az előkészítő és technikai munkákba bevonható munkatársak nem élhetnek ezekkel a jogosítványokkal. Az ombudsmanokat szabályozó törvényben egyetlen rendelkezés vagy utasítás sincs, amely ezt célozta volna. Hadd jelezzem, hogy a spanyol ombudsman esetében - ahol, mint az előző ombudsmani beszámolóm kapcsán idéztem, a parlament egy bizottsága hagyja jóvá az ombudsman munkatársainak kinevezését , ott kifejezetten utalás történik a munkatársak érdemi eljárási jogosítványára. Ezér t van ott joguk kivételesen az ombudsman jogosítványainak gyakorlására. Nálunk ilyen nincs. Ez tehát a hazai szabályozás alapján nem megengedett, és megítélésem szerint az Országgyűlésnek kérnie kell az adatvédelmi biztost, hogy a jövőben változtasson ezen a gyakorlaton. Végül a harmadik problémát az adatvédelmi biztosnak az a törvényértelmezése jelenti, ahogy a rá vonatkozó törvényből a nyilvánossághoz fordulását szabályozó rendelkezést felfogja. E törvény 25. § (3) bekezdése azt mondja ugyanis, hogy ha az adatkezelő a jogellenes adatkezelést nem szünteti meg, az adatvédelmi biztos tájékoztatja a nyilvánosságot az adatkezelés tényéről, a kezelő személyéről és a kezelt adatok köréről. Az ezt megelőző bekezdés pedig azt írja, hogy a nyilvánosság elé fordulást megelőzően fel kell szólítani az adatkezelőt a jogellenes adatkezelés megszüntetésére, és ha ez 30 napon belül nem szünteti meg az adatvédelmi biztos által jogtalannak ítélt helyzetet, akkor fordulhat a nyilvánosság felé.
