Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 8 (8. szám) - Az adatvédelmi biztos beszámolója, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. POKOL BÉLA (FKGP):
145 ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót dr. Pokol Bélának, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. DR. POKOL BÉLA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének beszámolója kapcsán már jeleztem azokat az aggályokat, amelyek az ombudsmani intézmény hazai létrehozásakor keletkezett strukturális problémákra vonatkoztak. Mivel az adatvédelmi biztos egy szakosított ombudsmant jelent az általá nos ombudsmanintézmény keretében, az ott jelzett problémák felmerülnek itt is. Vagyis az igazi ombudsmanpozíciótól a függetlenített egyéni alkotmánybírói státusz felé elcsúszást, az Országgyűléstől való teljes szervezeti izolálást és a jogszabályalkotásb a való bevonást itt is fel lehet vetni kritikaként az adatvédelmi biztost szabályozó 1992. évi LXIII. törvénnyel szemben. Ezek a problémák azonban függetlenek az adatvédelmi biztos pozíciójának mindenkori betöltőjétől, és ha jó a törvény, ha rossz a törvén y, mindenesetre, amíg maga a törvényi szabályozás okozza ezeket a problémákat, addig ez nem vethető fel személyesen a pozíció betöltőjével szemben. Nos tehát, ebből a szempontból ugyanúgy, ahogy a kritika korábban is teljes mértékben különválasztotta a poz íció betöltőjét és magát az alapul vevő törvény strukturális problémáit, ezekért a problémákért megítélésem szerint jelen esetben az adatvédelmi biztos úr - úgy lehet mondani - nem felelős. Itt hadd térjek vissza az első beszámolóm kapcsán a következőre. B auer Tamás, úgy érzem, mindenképpen helytelenítően vetette fel, hogy én egyáltalán ilyen kérdéseket szóba hozok. Hadd jelezzem azt, hogy egy intézménynek, strukturális alapproblémát betöltőknek lehetnek problémái. Ennek tehát több dimenziója van, a különbö ző hozzászólók eltérő irányban szólhatnak hozzá az adott kereten belül. Mivel az előtudásom erre is vonatkozik, illetve soksok napon keresztül tényleg beledolgoztam magam a témába, azokat a kérdéseket, amelyek nem merültek fel, felvetettem. Egyáltalán azt , hogy kritikaként azt meg lehet fogalmazni, hogy a parlamentben ilyet fel lehet vetni, ezt egyszerűen visszautasítom, elfogadhatatlannak találom. De maga a kérdés, hogy egyáltalán ezt így Bauer Tamás felvetette e kritikával szemben, úgy érzem, egyszerűen nem méltó egy modern parlamentben. Ezt tehát azért jeleztem, mert tudom nagyon jól, hogy ezek strukturális problémák, amelyekről viták vannak. Az más, hogy a vitáknak különböző szintjei vannak. Az aktuál napi politikába és a mélyebb strukturális kérdésekbe belemélyedők, eltérő politikusok, eltérő teoretikusok, ideológusok s a többi eltérő szinten szólhatnak bele. De azt, hogy a magyar parlamentben ennek a felvetését furcsának találni, ezt semmiképpen nem tartottam helyesnek. Nos, visszatérnék tehát a mostan i kérdésekhez. Itt meg is állnék a párhuzamvonással az adatvédelmi biztos és a már tárgyalt általános ombudsman és helyettese között, mivel megítélésem szerint a jelen esetben az adatvédelmi biztos esetében már személyes tevékenységében is lehet találni ki fogásolnivalót. Engedjék meg nekem, hogy három ilyen fontosabb kifogást emeljek ki tevékenységével kapcsolatban. Az első problémát az adatvédelmi biztosnak az a törvényértelmezése jelenti, amivel a számára megadott jogszabálytervezetek feletti véleményezés i jogot kiterjeszti, és a nyilvánosság előtt már a politikai vita alatt álló jogpolitikai koncepciók felett is véleményt alkot, és ezeket a napilapok és más médiák nyilvánossága előtt vagy támogatásáról biztosítja, vagy visszautasítást jelent be velük szem ben. Az adatvédelmi biztosra vonatkozó törvény 25. §ának (1) bekezdése szó szerint így fogalmaz: "Véleményezi az adatkezelésre vonatkozó jogszabály tervezetét." Ez a felhatalmazás nem engedi meg, hogy az Országgyűlésben vagy a médiák nyilvánossága előtt p olitikai vita alatt álló, jövőbeli törvényjavaslatok támogatására vagy elutasítására irányuló politikai küzdelembe beszálljon az ombudsman. Ez a tágítás azért jelent komoly veszélyt, mert így az ombudsman - ha akarja, ha nem - átcsúszik a politikai viták k ellős közepébe. Az Alkotmánybíróság, amely pedig kapott ilyen felhatalmazást az őt szabályozó törvénytől, éppen ezért utasította vissza már működésének első
