Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 28 (22. szám) - Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOCSI LÁSZLÓ jegyző: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FRAJNA IMRE (Fidesz):
1429 azt is érzékeli, hogy legalább 60 ezer foglalkoztatottnál nőnek a bérterhek, és emellett nem volt a bizottság minden tagja meggyőződve 100 százal ékig a várható bevételek reális becsléséről sem. A vitában az is felmerült, hogy a javaslat elfogadása esetén az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek több mint egyharmada adóból, illetve adó jellegű befizetésből származik majd. Mennyire kell majd ezekkel a befizetésekkel szemben szolgáltatásokat állítani? Jelentie ez a változás az állami egészségügy felé történő mozdulást, egyáltalán az alkotmányossági szempontokat körültekintően mérlegeltee az előterjesztő? Miközben igaz az, hogy korábban az Alkotmánybí róság nem adott zöld utat a járulékrendszer keretében történő szélesebb teherviselésnek, nem biztos, hogy a százalékos hozzájárulásba bevont jövedelemelemek mindegyikét - ilyen a külföldi kiküldetésre fizetett napidíj, a lakbértérítés és így tovább - terhe lni lehet. Ezeket a kételyeket a bizottságban sem sikerült teljeskörűen eloszlatni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Jegyzői bejelentésre kerül sor, Kocsi László jegyző úr olvassa fel. KOCSI LÁSZL Ó jegyző : Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az ügyrendi bizottság, a kiadott bizottsági tájékoztatóban foglaltakkal ellentétben, ma 14 órától a Parlament Gobelintermében tartja ülését. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor. A házbizottság ajánlása alapján az egyes képviselői felszólalások időtartama nem haladhatja meg a 15 percet. Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Felszólalásra jelentkezett Frajna Imre, a Fidesz képviselője. Megadom a szót. DR. FRAJNA IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr; bár kevés hozzászólnivalónk lesz a Fidesz részéről, hiszen az előző törvényjavaslat vitájában érintettük a főbb momentumait ennek az egybefüggő törvényjavasla tnak. A jelen javaslat igazából a kormányprogrammal teljes összhangban van, bár valószínűleg szocialista képviselőtársaimnak sűrűbben kellene forgatni. Egyfelől visszaállítja azt az elvet, miszerint a nem biztosítottak után járulékfizetés történik a költsé gvetés részéről, azaz a keresztfinanszírozás visszaállítása történik - olvasható a kormányprogramban , és ennek forrása az egészségügyi hozzájárulás. Ugyan lehetőség lenne arra is, hogy először az egyik részét átutalják a nyugdíjalapba, és a nyugdíjakon k eresztül érkezzen az egészségügyi alapba ez a pénz, de azt gondoljuk, hogy ez a pénzügyi transzfer teljes felesleges volna. Feltehetőleg egyébként annak is köszönhető volt, hogy a költségvetési bizottságban a kormánypárti képviselők keveset szóltak a javas lathoz, mert valószínűleg megértették első olvasásra, és jobb az emlékezetük, mint az ellenzéki képviselőknek. Egyfelől azt mondani, hogy ez a javaslat növeli a munkáltatók terheit, így ebben a formában kevéssé igaz. Azon jövedelmek közül, amelyeket ez a j avaslat bevon a százalékos körbe, összesen kettő olyan van, amely a munkavállalót érintheti: az egyik a költségtérítés, a másik pedig a cégautó után fizetendő adó megemelése. Ennek kapcsán felmerültek bennem a kérdések, hogy azok az urak, akik elmondták a cégautó megadóztatása kapcsán, hogy ez egy jövedelem - sőt, az Alkotmánybíróságnak kellett azt mondani, hogy nem minden esetben jövedelem a cégautó használata , miért gondolják azt, hogy ez igazából nem jövedelem, de ez valószínűleg egyszerűen csak az eml ékezet gyors vesztését kíséri maga után. A százalékos hozzájárulás másik része - amire szintén nem talált Keller úr a kormányprogramban utalást - úgy szól, hogy "arányos közteherviselés". Ez a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás ennek az irányába teszi meg a megfelelő lépéseket, el kell ismerni, hogy még továbbra sem teljeskörűen teszi meg ezeket. Az ebbe a körbe bevont, egyébként az szjaban jövedelemnek elismert
