Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ képviselőcsoport által benyújtott kérelemről az ügyrendi bizottság 3/1998-2002. ÜB. (1998. szeptember 16-ai) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP):
1350 mennyire elérhetők ezek a kedvezmények, mennyire reális ezeknek a kedvezményeknek a realizálása az egyes jövedelmi kategóriákban. A pénzügyminiszter úr kiadott egy nagyon jó tájékoztatót az adórendszer alakul ásáról. Egyetlenegy baj van ezekkel a grafikonokkal, mégpedig az, hogy ezeket a tényezőket összefüggésében, együttes hatásában vizsgálja, ezért nagyon nehéz önállóan véleményt mondani ezekről a tényezőkről, mert komplexitásukban keverednek a hatások, félre értelmezhetők, s talán azt is mondhatjuk, hogy elbeszélünk egymás mellett, amikor kiki a maga igazát próbálja sulykolni a médiákon és a parlament csatornáin keresztül. Az ilyen bonyolult, soktényezős rendszer elemzésére a statisztikában a standardizálás f ogalmát és módszerét használják. Ez azt jelenti, hogy az egyes tényezőket mindig önállóan kell vizsgálni, és ezen tényezők vizsgálatának egymásra épülésével alakul ki ezek hatása, az egész rendszer változásának mértéke és értékelése. Én a standardizálás mó dszerét szeretném felhasználni az adókulcsok, a munkavállalói kedvezmények és az eltartottak kedvezményei alakulásának vizsgálatára és hatásmechanizmusának feltárására. Az előbb már mondtam, hogy az adókulcsok átalakulása - feltételezve a jövedelmek 13 szá zalékos növekedését is - az eddigi 20,8 százalékos adóterheléssel szemben 21,9 százalékos adóterhelést - tehát 1,1 százalékos adóterhelésnövekedést - eredményez. (18.20) Különösen fájó ez az alacsony jövedelmű kategóriákban, ahol nemcsak egyszerűen a jöv edelem növekedése miatti többletadóterhekről beszélhetünk, hanem az adókulcs változatlansága miatt is külön hátrány éri ezt a jövedelmi kategóriát. A munkavállalói kör eddig 50 400 forint éves szintű kedvezményben, 20 százalékos mértékig vehette igénybe ez t a kedvezményi csatornát. Ezt a tervezet 10 százalékra és havi 3000 forintra tervezi csökkenteni. Ez azt jelenti - önállóan vizsgálva ezt a tényezőt , hogy 1998as szinten nézve 270 ezer forintig gyakorlatilag nem kellett adót fizetni, hiszen ez a nyugdí jjárulékok kedvezményein és a munkavállalói kedvezményen keresztül biztosította a teljes adómentességet, és az új rendszerben a 10 százalékos adókedvezmény megvonása miatt egyértelmű, hogy ebben a kategóriában 10 százalékos reálpozícióromlás következik be . Ha feltételezzük ebben a kategóriában a 13 százalékos nominálbéremelkedést, akkor a reálbérpozíció 8 százalékos mínuszt mutat. Úgy gondolom, hogy ma Magyarországon egyáltalán nem ritka az a minimálbérrel foglalkoztatott, a bérmunkaszektorban, a textili parban, a nyomdaiparban, a könnyűipar különböző ágazataiban, az egészségügyben dolgozó és kezdő fiatal munkaerő, aki ezzel a 270 ezer forintos jövedelemmel kell hogy kezdje pályafutását, és miután megvonják tőle a 10 százalékos munkavállalói kedvezményt, e gyértelmű, hogy számára ez a 10 százalékos reálbérpozícióromlás rendkívül súlyos hátrányos tényező, hiszen ne feledjük el, hogy minimálbérről és a létminimum alatti jövedelmekről van szó. Úgy szokták mondani, hogy európai országokban nem szokás a minimálb ért megadóztatni. Úgy látszik, ez Magyarországon 1999től ismét szokásossá válik. Az eltartottak kedvezményéről nagyon sok képviselőtársam ejtett már szót, ezért nem akarok minden vonatkozásában részletesen kitérni erre a kérdéskörre. Azt azonban szeretném megvilágítani, hogy ez egyáltalán nem elérhető minden család számára, és a háztartásokon belül egyáltalán nem a gyermekes családok vannak többségben. Ma Magyarországon 3,5 millió háztartás van, ebből gyermekes háztartás 1,1 millió. Ebből következik az, ho gy a háztartások kétharmada eleve hozzá sem férhet az eltartotti kedvezmény igénybevételéhez. Az az 1 millió 100 ezer család, aki gyermeket nevel, meggyőződésem szerint sem tudja igazából igénybe venni az adókedvezményt, éspedig több csatornán és több okon keresztül. Nem tudja igénybe venni az adókedvezményt például az őstermelői kör. Ma Magyarországon - ne felejtsük el! - 700 ezer őstermelői igazolványt váltottak ki. Ezek közül főfoglalkozású őstermelő feltehetően ennek körülbelül a fele. Az általuk nevelt gyermekek adókedvezményben való részesítése kilátástalan, ismerve a szektor jövedelmezőségi pozícióját.
