Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának megkezdése - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KIS ZOLTÁN, a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1264 A törvénymó dosítás kapcsán az értékelési eljárás több szakaszra válik szét. A helyi adókról szóló törvény településszintenként állapítja meg az alsó és felső forgalmiértékhatárokat. Az önkormányzat rendeletben állapítja meg az ingatlanok egy négyzetméterére eső átla gos települési értéket, majd az önkormányzat adóhatósága a korrekciós tényezők figyelembevételével megállapítja az ingatlan számított értékét. A törvénymódosítás kapcsán az önkormányzat a szükséges és időigényes helyszíni értékelés és értékbecslés nélkül á llapíthatja meg az adó alapjául szolgáló ingatlan számított értékét. A bizottsági vita során ellenzéki képviselők részéről elhangzott a módosítással kapcsolatban, hogy az úgy növeli meg az építményadó mértékét, hogy az önkormányzatot nem szorítja mértéklet ességre, amikor az adó mértékét a számított érték 2 százalékában állapítja meg. Elhangzott még, hogy nagyon sok ingatlantulajdonos nem tudja majd kifizetni a megállapított adót, mert esetleg nem rendelkezik megfelelő jövedelemmel. Hangsúlyozni szeretném, h ogy az önkormányzatoknak eddig is volt és ez után a módosítás után is lesz lehetőségük arra, hogy az ingatlan alapterülete után adóztassanak, és rendeletben mentességeket és kedvezményeket állapítsanak meg. Ugyanakkor a módosítás tartalmaz olyan rendelkezé seket is, mint például a 11. §, amely az építési tilalom alatt álló telek adókedvezményével foglalkozik, amit át kell gondolni. Mindezek mellett a területfejlesztési bizottság a törvénymódosítást 13 igen, 8 nem szavazattal, tartózkodás nélkül általános vit ára alkalmasnak találta. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (12.00) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott, ennek ismertetésére megadom a szót Kis Zoltán úrnak, a bizottság alelnökének. DR. KIS ZOLTÁ N , a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A többségi vélemény előadásakor hallottunk egy törvényismertetőt, majd a kisebbség véleményének rövid összefoglalóját. Ez érthető is, m ert a többségi véleményt kialakítók valószínűleg ezt zárt ülésen tehették meg, mert a bizottság ülésén egyetlenegy hozzászólás sem hangzott el ezen helyi adó kapcsán; nehéz is lett volna abból az alapállásból, amelyet ez a törvénymódosítás tükröz. Azt gond olom, ha csak a formai előterjesztést nézzük, már akkor is jogos a mi megállapításunk, nevezetesen, hogy ez a törvénymódosítás általános vitára nem bocsátható. Miért? Azért, mert a jogalkotásról szóló törvény, valamint a házbizottság jelenleg még érvényben lévő általános állásfoglalása kimondja, hogy csak azon törvényjavaslatok tárgyalhatók, amelyek gazdasági hatásvizsgálatot is tartalmaznak, valamint megjelölik, hogy a kormány milyen célt kíván elérni a törvényalkotói szándékkal. Ez ebből az előterjesztésb ől nem tűnik ki, kiváltképp nem tűnik ki az, hogy területfejlesztési koncepciójában, az úgynevezett területkiegyenlítési politikában, amiről olyan sokat hallottunk, milyen szerepet játszhat egy olyan helyi adó, amely önkormányzatokat kényszerít arra, hogy egyéb bevételi forrás híján - mivel? - a rendelkezésükre álló egyetlen eszközzel éljenek, azzal a helyi adóval, ami az ingatlanokat jelenti. Egyetértek a szándékkal, hogy értékarányosan teremtsük meg, hogy a közteherviselés irányába toljuk el ezt az adónem et. De nem úgy, hogy ezt mechanikusan alkalmazzuk, semmiféle olyan, törvényben meghatározott cél, feltétel vagy kógencia meghatározása nélkül, amellyel az önkormányzatokat szelektíve, a saját bevételeikre és az ott keletkezett jövedelmekre tekintet nélkül az ingatlanadó értékarányos bevezetésére kényszerítjük. Nem hiszem, hogy ezt az adónemet így, ebben a formában egy Székesfehérvár vagy egy Tiszaújváros, vagy a főváros gazdagabbik kerülete alkalmazni fogja. Miért nem? Mert van neki egyéb helyiadóbevétele, az iparűzési adót nagyon szépen tudja hasznosítani, és ez már elegendő ahhoz, hogy a normatíva kiegészítését, valamint a cél- és címzett támogatásokat elérje. Azok a településkategóriák... - hadd ne mondjam a tavalyi esetet, akik önök közül itt ültek a pa rlamentben, emlékeznek a Told községben bekövetkezett jégkárra, az egy olyan HajdúBihar megyei település,
