Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának megkezdése - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ARNÓTH SÁNDOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
1254 LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának megkezdése ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítását kezdeményező, valamint a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslatok együttes általános vitájának megkezdése . Az előterjesztéseket T/273. és T/274. számokon, a bizottságok ajánlásait pedig T/273/14. és T/274/ 14. számokon kapták kézhez. A három adótörvényhez a miniszteri expozéra együtt került sor az előzőekben. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági előadók felszólalására kerül sor. A költségvetési, a gazdasági, az önkormányzati, valamint a területfejleszté si bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. A házbizottság állásfoglalása szerint a bizottsági és a kisebbségi vélemények ismertetésére 55 perc áll rendelkezésre. A költségvetési bizottság a törvényjavaslatokról alkotott bizottsági vélemé nyek előterjesztésére két előadót állított. Elsőként megadom a szót Arnóth Sándornak, a helyi adókról szóló törvényjavaslatról kialakított bizottsági vélemény ismertetésére. ARNÓTH SÁNDOR , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk levő törvényt a költségvetési és pénzügyi bizottság megtárgyalta, és a következő dolgot határozta felőle: A vagyonarányos adóztatás hazánkban jelenleg az épületeket terhelő építményadó és a külterül eti földekre kivethető telekadó formájában jelenik meg. Ehhez még két adónemet illeszt a törvény, a magánszemélyek kommunális adóját és az idegenforgalmi adót. Közös jellemzőjük, lévén, hogy helyi adók, hogy az adó mértékének megállapítása a település önko rmányzatának joga. Az önkormányzatok többsége jelenleg a kommunális adót veti ki. Ezek az önkormányzatok szinte kivétel nélkül az alapterületet tekintik az adóztatás alapjának. Az érték alapú adóztatás ezzel szemben háttérbe szorult. Hiányzik ehhez az érté kelési rendszer, és ezért ez nem is válhatott általánossá. A rendszer tehát korszerűsítésre szorul. Ebben a testület egyetértett. Indokolt elérni, hogy az ingatlanokat terhelő helyi adók köre az építmény- és a telekadóra szűküljön. A vagyonarányos közteher viselés elvének az érték alapú adóztatás jobban megfelel, mint az alapterületre épülő. Ennek megfelelően az értékarányokat veti össze, és az adó alapját az ingatlan számított értékében határozza meg. A bevezetésre javasolt, számított értéken történő adózta tás esetében az adó felső mértékét az ingatlan számított értékének 2 százalékában állapítja meg a javaslat. A költségvetési és pénzügyi bizottság ülésén a következő kérdések körül alakult ki vita; az első: alkalmasake az önkormányzatok adóhatóságai a törv ény bevezetésére? A vita itt erősen megosztotta a jelenlévőket, hiszen az ellenzéki képviselők vitatták ezt, míg a kormány képviselője támogatta. Különösen azt kell vizsgálni, hogy a kistelepülések adóhatóságai vajon megfelelneke ezeknek a fokozott elvárá soknak. A második ilyen kérdés: ade lehetőséget a területi különbözőségek kiegyenlítésére, a kompenzációra? Itt is megosztotta a bizottságot az előterjesztés, és a vitában újra ütköztek az álláspontok. A harmadik: felmerüle a túladóztatás veszélye az önk ormányzatok esetében?
