Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BURÁNY SÁNDOR, az MSZP
1242 keres, ezek a családok , amennyiben három gyermeket nevelnek, a gyermekkedvezményt teljes mértékben nem tudják igénybe venni. Ha megnézzük a kétgyermekes családokat ugyanebből a szempontból, akkor pedig azt kapjuk, hogy a többet kereső családfenntartónak, tehát a két szülő közül a nagyobb keresettel rendelkezőnek legalább 33 ezer forintos bruttó keresettel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a két gyermek után járó gyermekkedvezményt teljes mértékben igénybe vehesse. Ezek önmagukban nem olyan horribilis összegek, de ha a kormány nem tu dná, akkor most elmondom, hogy az ország egyes régióiban, sőt nemcsak egyes régióiban, hanem egyes ágazatokban bizony az átlagkeresetek ez alatt vannak a mai napig is. Ezekben a régiókban, ÉszakkeletMagyarországon, vagy ezekben az ágazatokban, mint az egé szségügy, nagy valószínűséggel a szülők a gyermekkedvezményt teljes mértékben két és három gyerek esetében nem fogják tudni igénybe venni. A másik ok, amely miatt az adószakértők szkepszissel szokták fogadni a gyermekkedvezményt, az pedig az, hogy ez a bev ezetés évében általában pozitív hatást gyakorol, de évek múltával szép lassan elkopik, nem nyúlnak hozzá az előterjesztő szakemberek, belesimul az adórendszer egészébe, és mindazok a kezdeti hatások, amelyek a bevezetés évében még rendelkezésünkre álltak, az évek múltával elkopnak és gyakorlatilag elenyésznek. Ha most megnézzük a kormány által beterjesztett javaslatot, akkor azt tapasztaljuk, hogy sajnálatos módon jellemző jövedelmi kategóriákban a gyermekkedvezmény máris elkopott, noha még be sem vezettük. Ugyanis az adójóváírás, pontosabban ennek megváltoztatása, amely az adótörvény másik neuralgikus pontja, negatív hatásokat gyakorol a munkavállalókra, és ennek következtében - elsősorban az alacsony keresetűeknél - a kormány egyik kezével többet vesz el a z adófizető polgároktól, mint amennyit a másik kezével a gyermekkedvezménnyel ad. (10.10) Nézzük meg ennek konkrét hatását! Nézzük meg, mit csinál a kormány ezzel az adótáblával! Az egyszerűség kedvéért én most megnéztem, hogy a kormány az adójóváírással é s a táblával nettó fizetésemelést hajte végre, vagy pedig nettó fizetéscsökkentést. Nézzük ezek után a táblákat! Én más táblát nézek, mint az előttem felszólaló képviselőtársam, aki olyan táblából idézett adatokat, amely már eleve bekalkulálja a kormány által körülbelül 13 százalékosra tervezett jövő évi keresetnövekedéseket. Én tisztelem Mádi képviselőtársamat azért, hogy erről a pulpitusról a munkaadók nevében is beszélt, de azt hiszem, mi itt az Országgyűlésben akkor járunk el helyesen, ha közvetlenül nézzük meg annak a törvényjavaslatnak a hatását, amit a munkavállalók is tapasztalni fognak február elején, amikor a borítékot kézhez kapják. Nos, ebben a táblában azt tapasztaljuk, hogy a minimálbér környékén - a jövő évben megérzésem szerint ez olyan 21 ezer forint bruttó havi fizetést jelent , tehát 21 ezer forint bruttó havi fizetés mellett a kormány a munkavállalókat mintegy 22 500 forinttal fogja megrövidíteni évente. Ha kicsit feljebb megyünk és megnézzük, kapnake fizetésemelést a kormánytól a 37 5 00 forint bruttó keresettel rendelkezők, azt látjuk, hogy ők is nettó fizetéscsökkenésre számíthatnak, a kormány őket éves szinten valamivel több mint 5 ezer forinttal fogja megrövidíteni. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a keresetek jellemzőek például az egészségügyi ágazatban, és éppen a napokban komoly vita folyik arról, hogy az egészségügyben az átlagkeresetnövekedés, illetve a reálkeresetnövekedés mekkora legyen. Szeretném elmondani tisztelt kormánypárti képviselőtársaimnak, hogy ahhoz, hogy az egés zségügyben dolgozók jelentős részének - például a nővéreknek - 2 százalékkal nőjön a reálkeresete, legalább 20 százalékos fizetésemelést kell adni, ugyanis először kompenzálni kell azt, amit a kormány az adótáblában elvett tőlük. Javaslom ezeket a számokat figyelembe venni a bértárgyalásoknál. Tekintettel arra, hogy az adójóváírás 1 millió forintnál véget ér, viszonylag magasabb jövedelmi kategóriákban is negatív a személyi jövedelemadó törvény hatása a munkavállalókra. Ne
