Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
1243 feledkezzünk meg arról, hogy ezekb en a jövedelmi kategóriákban dolgoznak közalkalmazottak és köztisztviselők, köztük kiváló szakemberek is! Nézzük meg, hogy egy közalkalmazott vagy köztisztviselő, aki havonta 87 500 forintot kap, február 1jén mit talál a borítékban! Azt fogja látni, hogy a kormány az ő éves nettó keresetét is csökkentette, majdnem 9 ezer forinttal. Ha pedig kicsit feljebb megyünk és megnézzük, hogy a jobban kereső köztisztviselő szakembereknél mi a helyzet, akkor azt látjuk, hogy mondjuk, 158 ezer forint bruttó kereset ese tén ez a keresetcsökkentés - amit a kormány ezzel a törvényjavaslattal végrehajt - eléri az évi 25 ezer forintot. Hölgyeim és Uraim! Ezek a változtatások - amelyek elsősorban az adójóváírás intézményének a megváltoztatásából következnek - szakmailag indoko latlanok, szociális szempontból pedig elfogadhatatlanok. Utóbbi kijelentésemet talán magyaráznom sem kell az előbbi adatsor ismertetését követően, de az előzőt talán igen. Hölgyeim és Uraim! Most a gazdasági növekedés korát éljük. Nincs szükség stabilizáci ós csomagra. Miért kell csökkenteni a nettó kereseteket? Ugyanilyen pénzforgalmi adóbevétel mellett minden további nélkül elő lehet állítani az adótábla és az adójóváírás olyan rendszerét, amely nem rövidíti meg a kincstárat, de nem rövidíti meg a munkavál lalókat sem, ezért ez az adójóváírási rendszer és ez az adótáblarendszer szakmailag még pénzügyi szempontból is teljességgel indokolatlan. Ha már beszéltünk a családokról, akkor ezek után nézzük meg, hogyan hat ez a törvényjavaslat a családokra! Nos, a cs aládok jelentős része számára sajnos nincsenek jó híreim. Ugyanis hiába kapnak gyermekkedvezményt az egyik oldalról, ha az adótörvénnyel a másik oldalon ugyanezt a pénzt - vagy még többet - kivesszük a zsebükből. Nézzük meg, hogy az előbb említett számok n émelyikében hogyan hat a magasabb gyermekkedvezményekkel számolva ez az adótörvény a családokra! Ha két felnőtt van egy gyermekkel, és ez a két felnőtt havonta 21 ezer forintot keres, akkor a gyermekkedvezménnyel együtt is éves szinten 30 ezer forinttal fo gja a kormány megrövidíteni ezt a családot. Ez szociális szempontból elfogadhatatlan! Ha megnézzük, hogy mely családoknak kedvező ez a törvényjavaslat - mert vannak ilyen családok , akkor azt tapasztaljuk, hogy ezek a jól kereső, két és három gyermekkel r endelkező családok. Igen ám, de ha megnézzük a családok összetételét és eloszlását, akkor azt tapasztaljuk, hogy a családok mindössze 5 százalékának ad érdemi könnyítést ez az adórendszer! Magyarán egy óriási jövedelemátcsoportosításnak vagyunk tanúi. Elős zör is a kormány ezen jövedelemátcsoportosítás keretében ellehetetleníti a munkavállalók legrosszabbul kereső 10 százalékát, és a munkavállalók 25 százalékát hozza érezhetően nehezebb helyzetbe, mindezt azért, hogy a családok mindössze 5 százalékát lényege sen kedvezőbb helyzetbe hozhassa. Számításaink szerint ez az átcsoportosítás mintegy 60 milliárd forintot jelent évente. S ennek az átcsoportosításnak a lényege az, hogy a kormány ezt a 60 milliárd forintot elveszi az adórendszeren belül a munkavállalók al acsony keresettel rendelkező tömegeitől, hogy a családok egy kis részén érezhető módon segíteni tudjon. Milyen családmodell következik ebből, és milyen szociálpolitika következik annak az elvnek az érvényesítéséből, amelynek az a lényege, hogy a viszonylag jó helyzetben lévő családokat - a családok 5 százalékát - hozzuk kedvezőbb helyzetbe azon az áron, hogy a munkavállalók jelentős részét pedig kedvezőtlen helyzetbe hozzuk? Nos, ha ezt a törvényjavaslatot és ennek hatásait valamennyi elemében mérlegeljük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a jobboldali kormány a nyugdíjasok után nem tekinti polgárnak az alacsony keresetű munkavállalókat sem. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
