Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - PERLAKI JENŐ, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LENTNER CSABA, az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1236 Köszönöm, képviselő úr. Az önkormányzati bizottság véleményét Perlaki Jenő képviselő úr ismerteti. Öné a szó, képviselő úr. PERLAKI JENŐ , az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az önkormányzati és rendészeti bizottság október 21ei ülésén megtárgyalta a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításáról született javaslatot. A tárgyalás során világossá vált, hogy az indítványt egy javaslatcsomag részeként kell értékelni, hiszen a költségvetés egyensúlyi helyzetében nehéz olyan forrásokat találni, amelyek terhére új konstrukciókat úgy lehet megvalósítani, hogy ne kelljen jövedelmeket átcsoportosítani. Most egy olyan javaslatsor fekszik az asztalon, amely elsősorban és főképpen a kormánynak a családok esélyegyenlőségének biztosítása érdekében szándékolt intézkedései közé illeszkedik a személyi jövedelemadó törvény módosítási javaslata formájában. Ezzel függ össze az adótábla átala kítása, amelyben olyan változtatások vannak, amelyek bizonyos kedvezőbb terheléseket hoznak, viszont más oldalról terhesebbek is - ez az egyensúly következménye. Ezzel szemben azonban a gyermekkedvezmény bevezetésével a családok többségében nem romlik, sőt éppen e javaslat eredményeként javul a helyzet, így a családok esélyei közelednek egymáshoz, és ez a demográfia kedvezőtlen változásának megfordítását célozza. Ugyanakkor az adó valamennyi módosítása ösztönzéseket, érdekeltségeket teremt. A motivációnak a társadalmi célokat kell egyre árnyaltabban és eredményesebben szolgálnia. Látszik a szürkegazdaságból a legális gazdaságba való átvezetés szándéka azzal is, hogy a nullkulcsos adósávba kerülés helyett a teljes jövedelem legális bevallásában érdekelt a mun kavállaló és a munkaadó is, gondolva a munkaügyi ellenőrzésekre. Tetten érhető a szándék abban is, hogy a teljesítményben, magasabb keresetben teszi érdekeltté a középosztály családjait. Az átalányadóztatással az adminisztrációs terhek csökkentésének ígé retét teljesíti a kormány, és kiskaput zár be a módosítás a banki és vállalati menedzsment árfolyamnyereségjelmezébe bújtatott mértéktelen és aránytalan jövedelemszerzése előtt is. Igaz ugyan, hogy a teljesítményt honorálni kell, de az arányokat a társada lom igazságérzetének megfelelően a társadalmi célokkal illeszkedve kell meghatározni. (9.40) A módosítások részint ezen célok alá rendelten bizonyos kedvezmények szűkítését jelentik, ezenkívül a vállalkozók számára egyszerűsítéseket és olyan szabálykiigazí tásokat tartalmaznak, amelyek részint a jogbiztonság megteremtését szolgálják az értelmezés útján, részint a piacgazdaság új elemeire vonatkozó szabályozást nyújtanak. Fontos, hogy az adótábla progresszivitása csökken, az adósávok száma és a legfelső kulcs mérséklődik. Az önkormányzatiság szempontjából forrásként jelenik meg a személyi jövedelemadó egy része, vagyis az szjabevétel, az önkormányzatok ellátási helyzetének egyik meghatározója. Mindezen indokok és körülmények alapján a bizottság 15 igen szavaz attal, 9 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Az ugyanebben a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt Lentner Csaba képv iselő úr ismerteti. DR. LENTNER CSABA , az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A személyi jövedelemadóról szóló '95. évi CXVII. törvény módosításáról szóló T/276. törv ényjavaslat általános vitáját az önkormányzati bizottság '98. október 21én folytatta le.
