Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
1237 Az önkormányzati bizottságban kisebbségi vélemény alakult ki, amit a 15 igen szavazat melletti 9 tartózkodás szavazati arány jól reprezentál. A tartózkodás oka nem er edendően a törvény elvetése volt, hanem az ellenzéki képviselők egy olyan álláspontra helyezkedtek véleményük kialakítása során, hogy a személyi jövedelemadó törvény az önkormányzatok pénzügyi helyzetének is lényeges meghatározója, így az önkormányzati biz ottság számára ennek a körülménynek a bemutatása a bizottsági ülésen elmaradt. Itt arról van szó, hogy a személyi jövedelemadó az államháztartás központi költségvetését és a helyi önkormányzatokat osztottan megillető adóbevételi forrás. Azt az írásos tájék oztató anyagból ki tudtuk olvasni, hogy a várható szjabevétel '98ban 658 milliárd forint lesz, '99re a tervezett 730 milliárd lesz. Ám arra a körülményre, hogy ezen 730 milliárd forintból a központi költségvetés, illetve az önkormányzatok aránya, részes edése értékben és arányszámokban milyen lesz, erre a bizottsági ülésen jelen lévő pénzügyminisztériumi képviselő tulajdonképpen nem tudott választ adni. Szakbizottság lévén, önkormányzati bizottság lévén az önkormányzatok '99. évi pénzügyi lehetőségeit is fel szerettük volna mérni az adómódosításból kifolyólag, legalább utalás szintjén, ám mint utaltam rá, feltett kérdéseinkre nem kaptunk választ, ezért az ellenzéki pártok tartózkodtak a szavazáskor. Nem közömbös az, hogy az szja '99. évre szóló módosításai kapcsán és a nomináljövedelem szerény emelkedése révén az összességében 72 milliárd forintos többletbevételből, személyi jövedelemadóbevételből, vagyis '98hoz viszonyítva a 10,9 százalékos növekményből az önkormányzati szektor milyen forrásokat kap. A b izottsági ülésen ugyanakkor felmerültek olyan gondolatok is a tartózkodó vélemények formálása kapcsán, amelyek a föld bérbeadásából származó jövedelmekre vonatkoztak, amelyek egyértelműen önkormányzati bevételek, és ebben a tartózkodó véleményt megformáló képviselőtársaim nem látták a változást. Szeretnék még arra utalni, hogy a személyi jövedelemadó törvény egy olyan közvetett törvény az önkormányzatok vonatkozásában, amely kifejezi azt, hogy ha az adórendszer változik, akkor tulajdonképpen a személyi jöve delemadón keresztül az önkormányzatok irányába egy jövedelemátcsoportosítás is végbemegy. Úgy ítéltük meg, hogy addig nem tudunk állást foglalni, amíg nem látjuk a költségvetésből, hogy hogyan teljesülhetnek az állami feladatok azokkal a rétegekkel szemben , akiket az adótörvény sújtani fog, szemben azokkal, akik előnyben részesülhetnek. Nem zárható ki, hogy most a rászorultak fogják megfizetni a családok új támogatási rendszerét, de nem láttuk a költségvetést, és azt sem, hogy az önkormányzatok mennyi pénzt fordíthatnak majd a rászorultakra, milyen keretből, milyen összegből és hogyan. Nem láttuk az egész átalakított rendszert, ezért nem tudtuk eldönteni, hogy az adórendszer alkalmas lesze majd arra, hogy a költségvetéssel összefüggésben a nehezebb helyzetb e kerülteket, mondjuk, a családokat milyen mértékben tudja segíteni. Ebben a rendszerben az önkormányzatoknak ott van és abban van a problémájuk, hogy a jövedelmileg rászorultabb rétegekkel mit fognak kezdeni. Tehát mindezen körülmények figyelembevételével a kisebbségi vélemény, a 9 tartózkodó szavazat alapvetően a Pénzügyminisztérium képviselőjének a tárgyban tett nem elégséges felvilágosítása kapcsán alakult ki. Tehát nem eredendően a törvényt vetettük el, ám a feltett kérdéseinkre, azt kell mondjam, semm ilyen választ nem kaptunk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. A mezőgazdasági bizottság véleményét Czerván György képviselő úr ismerteti. Képviselő úr, önt illeti a szó.
