Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 26 (20. szám) - A "Kellő körültekintéssel járt-e el a kormány a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben, különös tekintettel olyan személyek kinevezésére, akikkel kapcsolatban tisztázatlan, kétes gazdasági összefüggések merültek fel?" kérdést vizsgáló bizottság felá... - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP):
1200 Megadom a szót Balczó Zoltánnak. BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító indítványokhoz kívánok hozzászólni. Azt hiszem, nagyobb mértékben nem fog ok eltérni ettől, mint az előttem szólók az előző vitában. Az első módosítás a vizsgálóbizottság nevét és így részben tárgyát kívánja módosítani, és indokolja is, mely szerint olyan minősítéseket tartalmaz, amelyet a vizsgálatnak kellene megállapítania. Ne vezetesen arról van szó, hogy "különös tekintettel olyan személyek kinevezésére, akikkel kapcsolatban tisztázatlan, kétes gazdasági összefüggések merültek fel." Hogy mennyiben szerencsés vagy nem ennek a címnek a megadása, ez egy külön kérdés, de azt el ke ll fogadnunk és tudomásul kell venni, hogy a sajtóban ilyen kérdések, összefüggések felmerültek. Ezt természetesen fel lehet úgy fogni, mint hogy a sajtó teljesítette kötelességét, és a közélet tisztasága érdekében dokumentumokat hozott nyilvánosságra. Leh et - és ez majd kiderül utólag - úgy felfogni, hogy ez egy célzatos, a kormány lejáratását szolgáló támadásnak minősül, mindenesetre ez a gyanú ténykérdés, felmerült. Tehát én úgy vélem, hogy akik ezt a kérdést feltették, azok számára is és az ügyben érint ettek számára is a jelenlegi helyzetben az egyetlen megoldás egy remélhetőleg pontos és tényszerű vizsgálat által produkált eredmény, amely megnyugtató megoldását adja ennek. Én természetesen veszélyesnek tartanám azt az egyébként a Házszabállyal ellentéte s precedenst, hogy egy 80 aláírással... (Vancsik Zoltán: 78!) ...78 aláírással kötelezően elrendelt bizottság felállítására a tárgyat meg tudnánk változtatni. Azt hiszem, ez nagyon szerencsétlen lenne, mert ilyen esetben én akár egy huszárvágást is javasolné k a módosítást tevőknek, hogy meg kellett volna hagyni a teljes eredetit és a "kormány" elé betenni azt a szócskát, hogy "az előző", és akkor MSZPs képviselők javaslatára a volt kormányt vizsgáljuk. Tehát természetes, hogy úgy érzem, ehhez nem nyúlhatunk hozzá. Ha ezt kívánják vizsgálni, a bizottságnak ez lesz a feladata. Ugyanakkor - sajnálom, hogy az előterjesztők nincsenek itt - el kell mondani, hogy a cím igen nehéz feladatot szab a leendő bizottságnak, mert egy kérdést tesz fel. A bizottság akkor látj a el helyesen a feladatát és jut a vizsgálata végére, ha a kérdésre választ ad. Ez egy eldöntendő kérdés, tehát ezek szerint azt a választ várja a kezdeményező, hogy igen, kellő körültekintéssel járt el, vagy nem. Mindezt kilenc vizsgálati pont alapján kív ánja elemezni, tehát ilyen értelemben igen nehéz választ adni, mert vajon, ha a kilenc pontból egyben esetleg nem kellő körültekintéssel járt el, akkor mi a végeredmény vagy ennek mi az aránya. Tehát meglehetősen nehéz kérdés ilyen értelemben a kitűzött cé lt teljesíteni. Ezek közül is a legnehezebb és a legérdekesebb: "Erkölcsi, etikai aggályoktól mentesen kinevezhető volte dr. Simicska Lajos, valamint Gansperger Gyula a legnagyobb közbizalmat kívánó vezetői tisztségekre?" Érthető, hogy a módosítást tevő e zt a részt el akarja hagyni. Milyen logika van ebben? Én két szempontot látok. Az előző két kérdés ugyanerről a két személyről úgy szól, hogy kellő körültekintéssel, a jogszabályoknak megfelelően járte el. Ha erre az első két kérdésre a vá lasz az, hogy igen, tehát nemcsak hogy a jogszabályoknak megfelelően, hanem kellő körültekintéssel, akkor mit lehet még vizsgálni? Mert a kellő körültekintésben természetesen benne van bizonyos etikai aggályoktól mentes kinevezés! Tehát ha erre már választ kaptunk, hogyan lehet a következő kérdésre a válasz ezzel ellentétes? De fogadjuk el azt, hogy a jogszerűség nem mindig elegendő. Jó lenne ha az erkölcsi mércéknek való megfelelés egyre jobban követelmény lenne a magyar társadalomban, és ha ezt így fogjuk fel vagy így fognánk fel, akkor mondjuk azt, hogy igen, vizsgáljuk külön ezt az erkölcsi, etikai aggálytól való mentességet. Ezzel kapcsolatban a kérdésem a következő: mi a mérce? Van ebben a tekintetben egy világos, társadalom által meghatározott mérce? Akár a konkrét ügyre is tudnám pontosítani, hogy mi az egyik véglet, mi a másik véglet, és közte hol van az pont, ahol azt mondjuk, hogy ez már aggályos volt, vagy ez pedig nem volt aggályos?!
