Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 26 (20. szám) - A politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtést vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
1183 Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrendi bizottság nem kíván előadót állítani a részletes vitában. Tisztelt Országgyűlés! Kezdeményezem a módosító javaslatok összevont tárgyalását. Megkérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae a javasolt vitaszerkezetet. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az összevont tárgyalást elfogadta. Ezzel megnyitom a részletes vitát . Megkérdezem, hogy kíváne valaki felszólalni. Először Bauer Tamás képviselő úrnak adom meg a szót, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Képviselő úr, önt illeti a szó. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országg yűlés! Két módosító javaslatot nyújtottam be ehhez az előterjesztéshez, ehhez a határozati javaslathoz. Nem mintha más módosítanivalóm nem lett volna, de komolyan vettem azt a házszabályi előírást, hogy a vizsgálóbizottság megalakítására vonatkozó országgy űlési határozati javaslat címéhez és tárgyához nem lehet módosító javaslatot benyújtani. Ezért csak a vizsgálóbizottság összetételére és működési módjára vonatkozóan tettem két javaslatot. Az egyik a 4. pontban szereplő javaslat, a vizsgálóbizottság összet ételére vonatkozóan módosítja azt, amit az előterjesztők javasoltak. A másik javaslatom a 9. pontban szerepel, a bizottság működési módjára vonatkozóan tesz egy javaslatot. Mi ennek a két javaslatnak a közös tartalma? A 4. pontban szereplő javaslatom azt i rányozza elő, hogy szemben az előterjesztő, Mikes Éva képviselőtársunk javaslatával, amely 10 tagú vizsgálóbizottságot javasol - három fideszes, két MSZPs és egyegy SZDSZes, kisgazdapárti, MDFes és MIÉPes, valamint egy független képviselőtaggal , az én javaslatom egy fővel emeli az MSZP, az SZDSZ és a Kisgazdapárt bizottsági tagjainak számát, és így jut el egy 13 tagú bizottsághoz. Mi a különbség a kétféle összetétel között? A kétféle összetétel között az a különbség, hogy az előterjesztő által javaso lt összetételben az MSZP és az SZDSZ tagjainak együttes száma még a bizottság létszámának egyharmadát sem éri el, az én javaslatom szerint pedig az MSZP és az SZDSZ által delegált tagok száma eléri az egyharmadot. A másik javaslatom, amely a 9. pontban sze repel, az előterjesztés 7. pontját módosítja, amely a képviselő asszony szövegezésében úgy hangzott, hogy a bizottság működésének rendjét maga állapítja meg. Ezt kiegészítem azzal, hogy a bizottság köteles meghallgatni bárkit, akinek meghallgatását a tagok egyharmada kívánja, és köteles bekérni minden dokumentumot, amelynek bekérését a tagok egyharmada kívánja, továbbá a bizottság működési rendjét és a bizottság jelentését az összes tag kétharmadának szavazatával fogadja el. Miért tettem ezt a két módosító javaslatot? Ezzel a két módosítással azt a helyzetet kívántam kezelni, amely az előző ciklustól eltérően részben a parlament sajátos összetétele, részben az Alkotmánybíróság Házszabállyal kapcsolatos nyári döntése nyomán létrejött. Mi is volt ez az alkotmá nybírósági döntés? Ez az alkotmánybírósági döntés egyebek mellett alkotmányellenesnek nyilvánította azt a tényt, hogy a független képviselők korábbi Házszabályunkban nem élvezték ugyanazokat a jogokat, mint a frakcióba tömörült képviselők, és kimondta azt az elvet, hogy a független képviselőket is megilleti a bizottságokban való részvétel joga. Az eddigi Házszabályunk ezt nem tette lehetővé, a független képviselők a bizottsági tagságból ki voltak zárva. Mint tudjuk, az előző ciklusban egész frakció tagsága kiszorult a bizottsági tagságból is a frakció megszűnése után. Ezt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, és ebből az következett, hogy a független képviselőknek is bizottsági tagságot kell biztosítani. Ez az előterjesztés, valamint a másik két előterjesztés is a bizottság potenciális tagjai között felsorolja a független képviselőt. Csakhogy az előterjesztés ennél is tovább megy, mert a független képviselőt a paritásos bizottság felállításánál az ellenzéki képviselők közé sorolja, azzal a párhuzammal élve - amely párhuzam szerintem nem indokolt , hogy ha a politikai vitákban, költségvetési vitában, ahol időkorlát van, a
