Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 26 (20. szám) - A politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtést vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
1184 független képviselők időkeretét az ellenzék időkereténél veszi figyelembe, akkor a vizsgálóbizottságnál is az ellenzékhez indokolt sorolni a független képviselőt. Szerintem ez a hivatkozás nem jogos, hiszen az időkeret elosztása nem döntési kérdés, nem függ össze politikai egyensúlyokkal. Annak, hogy most Kupa Mihály képviselőtársunk egy percét melyik oldal időkeretéből vonjuk le, vagy akár az előző ciklusban a nagyobb független képviselői kör időkeretét honnan vonjuk le, a parlament működésére, politikai döntésére nincs kihatása. Ezzel szemben annak a javaslatnak, hogy a független képviselőt, akinek a jelen legi feltevés szerint minden vizsgálóbizottságban helye lenne - ami egyébként nem következik az Alkotmánybíróság döntéséből , mindig az ellenzéki képviselők oldalán vegyék számításába, az a következménye, hogy a kormányoldalnak mindig többsége van a vizsg álóbizottságban. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az a független képviselő, akit minden vizsgálóbizottságba beültetünk, nyilván a vizsgálóbizottsági ülések jelentős részén nem fog tudni, és talán nem is fog akarni részt venni, ez a rendelkezés önmagá ban is biztosítja, hogy a kormányoldalnak többsége legyen. Ehhez még hozzájön az a körülmény is, hogy míg az előző Országgyűlésben a kormányoldal és az ellenzéki oldal nemcsak formálisan és jogilag, hanem politikailag is elég világosan elkülönült egymástól , a jelenlegi Országgyűlésben ez nem így van. Utoljára tegnap jelentette be egy sajtóértekezleten az egyik kormánypárt, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, hogy politikai együttműködést tart indokoltnak az önök által az ellenzékhez sorolt Magyar Igazság és Él et Pártjával. Ennek a kérdésnek a tartalmi részébe nem akarok belemenni, ezt szeretném hangsúlyozni, ez nem ide tartozik, nem parlamenti téma, ha úgy tetszik, legalábbis nem ennek a napirendi pontnak a témája. Az a kérdés azonban, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártját - amely a szavazások nagy többségében együtt szavaz a kormányoldallal, ezt a kifejezést legalábbis megengedhetjük magunknak; a napirenden lévő politikai kérdések túlnyomó többségében támogatást nyújt a kormányoldalnak; és mondjuk, az önkormány zati választások minden olyan terepén, ahol a pártelv érvényesül, legyen szó a budapesti főpolgármesterválasztásról, legyen szó a budapesti kerületekről és így tovább, visszalépések és egyéb formában vagy önálló jelölt nem állítása módján kétségkívül a je lenlegi kormánytöbbséggel működött együtt - ugyanúgy besorolni az ellenzéki oldalra, és hangsúlyozom, semmit sem tenni ebben az ügyben, kétségtelenül azt a nyilvánvaló szándékot tartalmazza a vizsgálóbizottság összeállításánál, hogy a jelenlegi kormányolda lnak, a jelenlegi kormánytöbbségnek a vizsgálóbizottságban is többsége legyen. (20.30) Amikor az előző ciklusban kialakítottuk a jelenlegi Házszabályt, és ott bevezettük a paritásos vizsgálóbizottságok intézményét, akkor az volt a nyilvánvaló szándék, amit az akkori 72 százalékos kormánytöbbség vállalt és az akkori 28 százalékos ellenzék természetesen boldogan elfogadott, hogy a vizsgálóbizottságokban ne legyen a kormányoldalnak többsége, hogy a vizsgálóbizottságokban döntés csak a kormányoldal és az ellenz éki oldal konszenzusa esetén születhessék; ha ezt a konszenzust a vizsgálóbizottságban nem sikerül elérni, akkor ne szülessen vizsgálóbizottsági jelentés. Ennek az összetételnek azonban, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, tisztelt fideszes képviselőtá rsaim, amit önök javasolnak, az a nyilvánvaló célja, hogy a látszólag, névlegesen, a Házszabály szerint, a korábbi Házszabály szerint paritásos vizsgálóbizottság - hogy mondjam... - álarca alatt a kormánytöbbség hozzon döntéseket. Ha önök ezt így akarják, akkor erre megvan a lehetőségük. Ha önök nem ezt akarják, akkor módosítani kell a bizottság összetételét, de ez nem elégséges - az a módosítás, amit magam is javaslok, nem elégséges. Ez csak akkor hozza létre a vizsgálóbizottság működéséhez szükséges konsz enzuskényszert, ha elfogadják azt a javaslatomat is, amely az egyharmados szabályt érvényesíti ott, ahol arról van szó, hogy kit hallgassanak meg és milyen dokumentumot kérjenek be, és a kétharmados szabályt érvényesíti a bizottság jelentésének és a bizott ság működési rendjének elfogadásánál.
