Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 26 (20. szám) - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
1170 legyen kedvezményes, 2 százalékos illeték a lakásszerzésnél, hanem az inflációnak megfelelően 6 millió forintig legyen 2 százalék, és e fölötti érték fölött 6 százalék. Ha ezt a módosító indítványt a kormány támogatná, abban az esetben megvalósulna az a kimondott, illetve leírt fő elv, hogy az illetékek reálértékének megőrzésére törekszik az indítvány. Ha ez nem következik be, akkor úgy emelkednek az illetékbevételek - és ezáltal az illetékterhek, amit a lakosságnak fizetni kell , hogy tulajdonképpen ezt a határt nem változtatta meg a törvény. Ezáltal nem történik meg a valorizáció, tehát nagyobb terhet kell a lakosság érintett részének fizetnie. Az ajánlás 3. pontjában szereplő módosító javaslatunk is erre irányul. Ebben a kérdésben az szerepel, hogy ha valaki a lakását eladja, illetve újat vásárol, és ezt bizonyos időn belül teszi, akkor csak a különbözet után kell az illetéket megfizetni. Ez nagyon helyes szabályozás, jól is van így. A gyakorlatban többen többször megpróbáltak ebből bizonyos üzleti célú lakáscseréket végrehajtani, és ezt a törvénynek szigorítani, pontosítani kell, hogy ne lehessen ezt a kedvezményt olyan célra felhasználni, amely bizonyos személyeknek jogosulatlan előnyt jelentene. A törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy ilyen kedvezmény t egy személy csak ötévenként egyszer vehessen igénybe, illetve ha egyszer igénybe vette, akkor ezt követően csak öt év múlva tud ilyen kedvezményt igénybe venni. Megítélésem szerint a szigorítás jogos, viszont ez az öt év igen nagy időtartam. Ha a magyar viszonyokat megnézzük, akkor pontosan látni kell, hogy a családoknál egy lakáscserére - egyik lakás eladására, a másik megvásárlására - akkor kerül sor, amikor vagy a munkahely után kell mennie a család valamelyik tagjának, vagy a család létszáma szaporodi k azáltal, hogy gyerek születik a családban. Ha ezt a két fő indokot nézzük, tulajdonképpen azt kell látni, hogy ez bizony nem ötévenként következik be. A gyerekek születése is sokkal rövidebb periódusú öt évnél - általában , és sajnos a munkahely megvála sztásánál sem tudnak nagyon sokan abba a helyzetbe kerülni, hogy öt évig egy munkahelyen dolgoznak. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy az öt év helyett három év szerepeljen a törvényjavaslatban. Úgy gondolom, hogy mindkettő olyan javaslat, amely nem jelent i lletékbevételkiesést, ugyanakkor a törvényt barátságosabbá, elfogadhatóbbá teszi, olyan formájúvá, amely megfelel a törvényjavaslat indoklásának is. Éppen ezért kérem a tisztelt kormányt, hogy fontolja meg a két javaslatot, amelyet a bizottsági üléseken n em támogatott, de úgy gondolom, hogy mind a kettő jó javaslat, és szerencsés lenne a törvénybe beépíteni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló dr. Kis Zoltán képviselő ú r, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Képviselő úr, önt illeti a szó. DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt még jelen lévő Képviselőtársaim! Jauernik képviselő úr azzal az alapszemlélettel áll itt, hogy fizesse nek a gazdagok, tehát még egy kicsit meg is emeli azokat az illetékterheket, amelyeket a kormány a módosításban elénk rakott, természetesen bizonyos esetekben. Ezt a kormány nem támogatja. Én a 11. és 13. sorszámon benyújtott módosító indítványomban ugyane zt a célt más irányból közelítem meg. Az előterjesztésben azok számára szeretnék csökkentést elérni, akik nem tartoznak a módosabb rétegek közé, mégis, a mindennapjaikban kénytelenek azon eljárásokon keresztülmenni, amelyek illetékvonzattal bírnak. Ilyen a z első így benyújtott módosító indítványom, ami a gépjármű tulajdonjogának megszerezése esetén fizetendő illetékre vonatkozik. Ez a jelenlegi szabályozásban köbcentinként 8 forint, az előterjesztésben 10 forint, tehát 25 százalékos emeléssel állunk itt sze mben.
