Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 26 (20. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
1136 szervezeti struktúrájába illeszkedjen bele a fővárosi és Pest megye i társadalombiztosítási igazgatóság. Egyetlenegy szépséghibája van a képviselő asszony módosító javaslatának: ez az adóhivatal, adóigazgatóság semmiféle behajtó szervezettel nem rendelkezik. (Bernáth Ildikó: Majd fog!) Majd fog, mondja a képviselő asszony, elég szomorú, ha egy vagy másfél hónapos felkészülést tudunk nekik biztosítani. Tehát még egyszer szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy az ajánlás 33., 35. pontja világít rá arra a koncepciótlanságra és arra az átgondolatlanságra, amely a kormány beny újtott törvényjavaslatát jellemzi. A múlt heti felszólalásomban, amikor az általános vitában szót kértem e tárgykörrel kapcsolatban, az 1996. évi kintlévőségeket próbáltam összehasonlítani az APEH és a társadalombiztosítás vonatkozásában, és igazából csak a behajtó szervezet létszámát és tevékenységét próbáltam az általános vitában előhozni. Persze, akkor is utaltam arra, hogy ez nem egy korrekt összehasonlítása a két szervezet behajtó tevékenységének, és éppen ezért kísérletet tettem arra az elmúlt napokba n, hogy a két szervezettől megpróbáljam beszerezni azokat az adatokat, amelyek korrektül bemutathatnák azt, hogy valójában miért is hatékonyabb és gyorsabb a behajtás az adóhivatal révén, mint a társadalombiztosításon belül. El kell mondanom itt a Ház fala i között, hogy sajnálatos módon sem a politikai államtitkár asszony, sem az adóhivatal elnöke nem tudott - vagy nem akart, ezt persze nem tudom eldönteni - olyan adatokat rendelkezésemre bocsátani - konkrétan megjelöltem a kérdéseimet, nevezetesen itt is e l kell hogy mondjam , amiből talán lehetett volna arra következtetni, hogy a kormány valóban egy megalapozott koncepciót terjesztett a Ház elé. Tehát mit kérdeztem Selmeczi Gabriella politikai államtitkártól és az adóhivatal jelenlegi elnökétől? Arra volt am kíváncsi, hogy a társadalombiztosítás, illetve az adóhivatal szervezetén belül jelenleg hányan foglalkoznak járulékbehajtással. A behajtással foglalkozó szervezeti egységek struktúrája hogyan néz ki megyénként és országosan? 1998ban várhatóan mekkora l esz az az összeg, amely egyes szervezetekhez a behajtásból befolyik? És 1998ban a bevallásokban szereplő és a várhatóan befolyó járulékbevétel nagyságát milyennek ítélik meg? Úgy gondoltam, hogy a kormány egy kidolgozott törvényjavaslattal jött ide, a hat ásszámításokat is elvégezte, éppen ezért úgy véltem, hogy két nap elegendő mind a két személyiség számára, hogy ezeket az adatokat rendelkezésemre bocsássák, ezért sajnálatos az, hogy most nem áll módomban összehasonlítani a két szervezet behajtási tevéken ységét a Ház színe előtt. Mégis azért nyomára bukkantam néhány adatnak és az sem érdektelen, hogy erre rátekintsünk. (16.20) Az APEH 1700 milliárd forintos bevételt kezel, és 465 milliárd forint a kintlevősége. Elmondtam az általános vitában, hogy mennyi v olt a kintlevősége 1996ban, érdemes a különbséget megnézni, hogy milyen mértékben növekedett az APEHnél a kintlevőség. És ez a 465 milliárd forint pótlék nélkül értendő. A társadalombiztosítás az 1700 milliárd forinttal szemben 1200 milliárd forintos bev ételt kezel, és 248 milliárd forint a társadalombiztosítás kintlevősége. Ha összehasonlítjuk a '96os adatokkal, akkor azt lehet megállapítani, hogy tulajdonképpen ez a kintlevőség nem növekedett az elmúlt években. Miért? Azért, mert a behajtás 98 százalék os, tehát amit az idén bevallanak a járulékfizetők, annak a bevallásnak a 98 százalékát a társadalombiztosítás szervezete beszedi, éppen ezért gyakorlatilag a kintlevőségek növekedése megállt. Az is közismert a szakmában, hogy az APEH kétszer annyiért szed i be az adót, mint a társadalombiztosítás a járulékokat. Persze akkor járunk el helyesen, ha összevetjük a törvényjavaslatban megfogalmazott szándékot a kormány programjával, tehát forrásanyagnak a kormányprogramot tekintjük. A kormányprogram pedig azt mon dja, hogy az egészségügyi ellátásokat biztosítási alapon képzeli el, és járulékokból
