Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 8 (8. szám) - Személyi ügy: - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - IFJ. HEGEDŰS LÓRÁNT (MIÉP):
113 a lényeg, amit ebből a szempontból elmondhatunk ezen alkotmányos alapjogról, s a nemzeti vagyon 80 százalékának elrablása az egész magyar nemzet tulajdonjogát megsértette. A házasság, a család és az ifjúság érdekeinek védelméről szóló alkotmányos alapjoggal kapcsola tosan szükségesnek tartjuk egy általános vizsgálat elrendelését a közszolgálati magyar televízióban és rádióban, mely kimutatja, hogy ez a két intézmény teljesítie alkotmányos kötelezettségét, működése, műsorpolitikája megfelele az alkotmány 15. §ának, melyben a Magyar Köztársaság - mint szól az alkotmány, kijelenti - védi a házasság és a család intézményét. Meglátásunk szerint a Magyar Televízió és a Magyar Rádió műsorpolitikája nemhogy nem védi ezt a két intézményt, hanem tudatosan támadja, lejáratja, s ezáltal negatív példát állítva a magyar társadalom elé, eleve lehetetlenné teszi ezen jogok érvényesülését az egyéni, a személyes életben. Az élethez és az emberi méltósághoz való jogról annyit, hogy köszönettel tartozunk az állampolgári jogok országgyűl ési biztosának és általános helyettesének azért, hogy a honvédséget érintő átfogó vizsgálatot elvégezte. Külön köszönet azért - ezt lelkipásztorként is hadd említsem , hogy az öngyilkosság helyzetével, az öngyilkosok helyzetével is foglalkozik ez a jelent és. Figyelembevéve, hogy Magyarország már jó ideje vezeti az öngyilkossági statisztikát, azt hiszem, ezen a téren a legszorosabb együttműködésre van szükség az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, minden biztos, az Országgyűlés, illetőleg az egyházak között. Ellenben szintén egyházi szempontból hadd említsem meg, noha természetesen tisztában vagyok azzal, hogy mindazok, amiket elsorolok, jelentős részt hatáskörileg nem tartoznak közvetlenül az országgyűlési biztoshoz, mégis az élethez való jognál felté tlenül meg kell említenünk annak nemcsak sérülését, hanem megtagadását, mégpedig százszázalékos értelemben ott, ahol a legvédtelenebbek nem tudnak semmit tenni az élethez való joguk érvényesítéséért. Itt nyilvánvalóan az úgynevezett magzatvédelmi törvényrő l van szó. A Magyar Igazság és Élet Pártja mindezt ultraliberális törvénynek tartja, mivelhogy szankcionálási lehetőséget valójában nem helyez kilátásba. A kádárista abortusztörvény, illetőleg gyakorlat több lehetőséget biztosított erre - önmagában véve az abortuszbizottságoknak is elriasztó hatása volt ez ügy tekintetében , jelenleg viszont ezt az elriasztó hatást nem érzékelhetjük. Akár népszerű lesz egy politikus vagy politikai párt ezen kijelentése miatt, akár nem, úgy véljük, hogy az élet védelme érde kében mindezt meg kell tennünk. Ha a népesedéscsökkenés történelmi lépték szerint az egész emberiség történelmét figyelembevéve békeidőben ilyen egyedülálló ütemben halad tovább, abban az esetben az országgyűlési biztos a jövőben legfeljebb csak a kegyelet i jogok biztosításával foglalkozhat, de az élők jogainak biztosításával nem. A szabadsághoz, a személyi biztonsághoz, a szabad mozgáshoz való jog kapcsán egyetlenegy konkrét észrevétel: alkotmányos visszásságnak - mint mondja a jelentés - minősítette a viz sgálat azt is, hogy a nagyszámú kötelezően előírt szolgálat, ezen belül pedig a havonta nyolcnál több 24 órás fegyveres szolgálat hiányos szabályozása lehetőséget ad a joggal való visszaélésre és a sorkatonák szabadságának korlátozására. Itt még egy ilyen visszaélési lehetőséget hadd említsek, az őrzővédő kft.k tevékenységét, amelyet kormányrendelet szabályoz kormányrendeleti szinten, viszont úgy véljük, hogy itt is megjelenik a polgárok mozgásszabadságának korlátozása, éppen ezért szerintünk szükség van törvényi szintű szabályozásra. A véleménynyilvánítás szabadságánál, tudva azt, hogy az országgyűlési biztos asszony jelentése szerint és bizottsági tájékoztatója szerint is szinte az egyetlen nyomásgyakorlási eszköz a nyilvánosság a sajtón keresztül, mégis arra kérjük a biztos asszonyt, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának helyzetét elsősorban a televízió hírműsoraiban vizsgálja meg; hiszen a televízió elnökének tett belkörű jelentés szerint a választás hónapjáig, májusig 87 százalékos volt ezen hírműso rokban az elmúlt időszak kormánykoalíciójának, az MSZP és az SZDSZ politikusainak a szereplése, kizárólag májusban vált ez az arány 5050 százalékossá. Ez mutatja, hogy teljes értelemben vett szabad választásról éppen ezért 1998ban nem beszélhettünk.
