Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
1108 ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm szépen, én is így gondoltam. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról történő határozathozatalra várhatóan következő ülésünkön kerül sor. Az illetékekről s zóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat á ltalános vitájának folytatása és lezárása . Az előterjesztést T/203. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/203/13. számokon kapták kézhez. (22.20) Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Fenyvessy Zoltán képviselő úrnak, MIÉP, aki írásban elő re jelezte felszólalási szándékát. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mostani felszólalásom eredetileg tegnap délután lett volna aktuális az általános vita során, de sajnos akkor épp egy bizottsági ülésre kellett e lmennem, pedig talán nagyobb érdeklődésre tarthatott volna számot az illetékekről szóló törvényhez kapcsolódó hozzászólásom, mint most, amikor nem egészen egy tucat képviselő van jelen. A lényegről: az illetékekről szóló jogszabályok megalkotásánál vagy mó dosításánál mindig alapvetően felmerülő kérdés az, hogy ez a jogszabály elsődlegesen az illeték jellege, meghatározása során milyen legyen. Vagyis az illeték adójellegű bevétel legyene, amely segíti a költségvetés hiányainak a pótlását, vagy pedig valamel y szolgáltatás ellenértékét képezze. A gyakorlat általában az isis megoldást szokta követni, természetesen hol az egyik, hol a másik eleme kerül előtérbe. A jelen módosítás is e kettősség jegyében készült. Nem lehet igazából tudni, hogy adóztató jellegűe , vagy szolgáltatásellenértékjellegű. Ami pedig az elemeit illeti: valóban szükséges a törvénynek a bírósági reformhoz való igazítása, hiszen az ítélőtáblák rendszerbe állításával szükséges szabályozni az előtte folyó eljárások illetékét. Az is igaz, hogy az illetéket bizonyos időnként hozzá kell igazítani az infláció miatti értékváltozásokhoz. Hogy ez a hozzáigazítás a tervezetben szereplő értékeken indokolte, vagy lehetnének azok helyett esetleg más értékek is, azt nem tudom, mert a kapott anyagban erre vonatkozó információ nem szerepel. A tervezetben ugyanis vannak olyan illetékek, amelyek alig emelkednek - tehát az infláció növekedése alatt maradnak , mások pedig messze az infláció mértékén felül emelkednek. Ez tehát nem teszi egyértelművé, hogy a gaz dasági vagy inkább a politikai szempontok alakították az előterjesztett módosítást, ami elég gondot okoz a tervezet alapvető céljainak a megítélésében. Örvendetes, hogy a tervezet fenntartja a fiatalok első lakáshoz juttatásának támogatását. Az azonban már kérdéses, hogy a legfeljebb 40 ezer forint összegű kedvezmény elegendő támogatáse. Szerintünk nem. Ha a kormány egyik alapvető célkitűzése a népességcsökkenés megállítása, a fiatalok önálló élete kezdetének segítése, akkor nem szabad 40 ezer forintban ma ximálni a támogatást, hanem ennél lényegesen nagyobb mértékű kedvezményt kellene adni az első lakáshoz juttatás esetén. Legszívesebben azt látnám, ha ez illetékmentes lenne. Nem hiszem, hogy ez olyan mértékű bevételkiesést jelentene, amit megsínylene a köl tségvetés. Azonban a társadalmi előnye ennél összehasonlíthatatlanul nagyobb lehetne.
