Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása
1109 Gondot okoz az első lakáshoz jutásnál az is, hogy a tervezet még érintőlegesen sem foglalkozik azzal, hogy a lakáshoz jutónál - bár neki nyilatkoznia kell arról, hogy kor ábban nem volt lakástulajdona, vagy ilyenben 50 százalékot meghaladó tulajdoni hányada, esetleg lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű joga - semmilyen formában nem kerül figyelembevételre, ha esetleg rendelkezik is lakástulajdonnal vagy lakásrésztulajdonnal, de használati jogát nem tudja gyakorolni, mert azon másnak haszonélvezeti vagy használati joga van. Ez lényegében egy alvójog, amely majd akkor éled fel, amikor a korlátozás megszűnik. Erre a tervezet sajnos nincs tekintettel, és semmilyen módon nem szabál yozza ezt. Ugyancsak aggályosnak tartjuk a cégbírósági eljárásoknál a cégalapítási illetékek drasztikus megemelését. Tudjuk, hogy a magyarországi cégalapítók nagy többsége a kényszervállalkozók közül kerül ki, akik elvesztették munkahelyüket, de nem akarna k az állam nyakán munkanélküliként élni, hanem megpróbálnak önerőből boldogulni. Az ő helyzetüket nehezíti meg alapjaiban a tervezett nagymértékű illetékemelés ezen a téren, főleg a kényszervállalkozók által tömegesen alapított legegyszerűbb társaságoknál, ugyanis pont ezeknél emelkedik legnagyobb mértékben az illeték. Továbbmenve: az államigazgatási eljárásoknál nagyon sok gondot okoz, hogy az illetékek köre rendkívül szerteágazó és igen nehezen áttekinthető. Célszerű lenne, ha az előterjesztés valamelyest törekedne az egységesítésre, még ha nyilvánvaló is, hogy az államigazgatási munka maga is meglehetősen sokrétű, de azért elég bonyolult ahhoz, hogy szinte egy kódexet kell magával vinnie annak, aki az államigazgatási illetékekben ki akar igazodni. Ráadásu l jelentős az illetékek emelkedése is az államigazgatási eljárások esetében, pedig ezek az átlagembereket és a kispénzűeket sújtják leginkább. Jó lenne tudni, hogy mennyi az a pluszjövedelem, amelyhez ezek által jut a költségvetés - sajnos erre sincs semmi lyen kimutatás az előterjesztésben , és mennyien mondanak le az emelés miatt az érdekeik érvényesítéséről, mivel nem tudják megfizetni az illetékeket, és nem esnek bele abba a sávba, amely illetékkedvezményben vagy illetékmentességben részesítené őket. A tervezet indokolása is utal erre homályosan, úgy fogalmazva, hogy megfontoltabb eljáráskezdeményezésre ösztönöznek a módosításban foglalt mértékek. Szerintem nem megfontoltabb eljáráskezdeményezésre ösztönöznek, hanem sokakat egyenesen visszatartanak az e ljáráskezdeményezéstől. Ugyanakkor a tervezet indokolása alapelvként leszögezi azt is, hogy a költségarányos illetékek senkit ne akadályozzanak a jogérvényesítésben. Ez alapelvként nagyon szép, de meggyőződésem, hogy úgy a cégalapítási, mint az államigazg atási eljárási illetékek bizony jelentős tömegeket fognak akadályozni érdekeik jogérvényesítésében. Magával az alapelvvel természetesen a MIÉP is egyetért, de fenntartjuk azt az aggodalmunkat, hogy a felsorolt illetékemelések, valamint az első lakáshoz jut ók illetékkedvezménye még egyszer átgondolandó lenne. Éppen ezért kérjük az előterjesztőt arra, hogy amennyiben a kormányprogramban megfontoltakat ebben az esetben is fontosnak és betartandónak tartja, akkor ezeket a területeket még egyszer gondolják át és módosítsák, hiszen meggyőződésünk, hogy ez nem a kormányprogram szerinti eredeti szándék. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, az általános vitát le zárom. A részletes vitára bocsátásra a jövő héten kerül sor. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása
