Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KOVÁCS TIBOR (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP):
1093 akkor sem készült el annak idején, amikor az áfa és az szja bevezetésre került, egyetlenegy komoly hatástanulmány, ebből adódott, hogy az összes baját, rétegkövetkezményeit, a családokra vonatkozó következményeit toltuk mint a hólabdát magunk előtt, és mind a mai napig érző dik ennek a nagyon súlyos következménye. Tehát valahol valamikor ezt le kell tisztítani és egy komolyabb elemzéssel felkészülve kell, amennyiben az ezredfordulót így érjük meg, egy új adórendszert Magyarországon előkészíteni és bevezetni. Ha ilyen szempon tból nézzük, akkor a teljes adószínvonalat tekintem át, akkor mintegy 1112 százalékos adóemelési százalékkal számolhatunk, legalábbis ez az eddigi adók emelésének az átlaga, vagy ekörül mozog. (21.00) Ha viszont a jövedéki adót nézem, az a tervezett 310 m illiárd forintról majd 363 milliárd forintra emelkedik. Ez mintegy 17 százalékos adóemelkedést jelent. Természetesen egy 1012 százalékos adószínvonalemelésnek komoly inflációgerjesztő hatása van. Különböző számításokat lehet erre végezni, s ha összehason lítom a csúszóleértékeléssel vagy annak közgazdasági tartalmával, akkor - becsléseink szerint - 1 százalékos adónövekedéshez az inflációs színvonal körülbelül 0,30,4 százalékos emelkedése is párosul. Tudjuk, hogy egy 1 százalékos csúszóleértékelés mintegy 0,30,5 százalék közötti inflációnövelő hatású. Ha ilyen szempontból tekintem át anélkül, hogy komolyabb közgazdasági elemzést elvégeztem volna - ha összeveszem az összes inflációgerjesztő tényezőt, az importált inflációt, hiszen óriási a belső piacon meg jelenő termékek importaránya, ha hozzáveszem a spekulatív pénzpiac inflációgerjesztő hatását, amiben természetesen az államháztartás, a költségvetés összes hibája benne van , akkor az a következtetésem, hogy a 11 százalékos inflációs szint a következő évb en nem tartható, ennél mintegy 68, de elképzelhető, hogy rosszabb esetben - ha nem lehet kézben tartani a gazdaságot, nem nyúlnak hozzá a komoly piszkos pénzekhez, forrásokhoz - még 10 százalékos inflációtöbbletet is mutathat. Ezért tartom rendkívül fonto snak ezeknek a hatástanulmányoknak az elkészítését. A másik az, hogy milyen hatással van ez az adófizetőkre, egyáltalán milyen Magyarországon az adóteherbíró képességünk. Egyrészt nagyon súlyosan érinti mindenféle adóemelkedés a hazai, a magyar vállalkozók at, mindenekelőtt a kisvállalkozókat, azon belül is elsősorban a mezőgazdaságban dolgozó kisvállalkozókat, gazdákat, mert óriási adóprés nehezedik rájuk, amely egyszerűen tarthatatlan. Amikor ez alól ki akarnak bújni, az nem is annyira a visszaélés kategór iájába tartozik, hanem egyszerűen egy olyan védekezési mechanizmus, amely az elviselhetetlen adóprésen próbál enyhíteni, és egy rendetlen rendszerben ez természetes következmény. Tehát itt mindenekelőtt nagyobb komoly változtatásra van szükség, amit a jöve déki adókkal - ezért is mondom - lehetne elérni. Ha a végső fogyasztókat nézem - hiszen minden a végső fogyasztónál csapódik le, tehát elsősorban a családoknál, a háztartásoknál, mindenekelőtt a bérből és fizetésből élőknél , és tudom, hogy ma a népesség 70 százaléka él a létminimum szintjén és az alatt, akkor látható, minden százalékos adónövekedés az ő megélhetésük feltételeit rontja, tehát ilyen szempontból az ő már egyszer elért minimális jóléti viszonyuk fog romlani. Ezért a családok természetesen - h a súlyozott átlaggal számolok, mert nyilván nem lehet mással elemezni - differenciáltan fognak fogyasztani, mert ahol kisebb a teher, abból fogják a fogyasztási szükségleteiket kielégíteni, ezért ez olyan eltolódást eredményezhet, ami torzítja az egyébként is rossz lakossági fogyasztói kosarat, s ha ezt rétegenként nézem, akkor különösen a kis jövedelműekét, a nyugdíjasokét, mert az adóemelkedés - még a jövedéki adó változtatása is - nagyon súlyosan érinti majd az ő megélhetési viszonyaikat. A másik szempon tból lényegesnek tartom, hogy az adóemelésnek természetesen lehet konjunktúraélénkítő hatása, vagy egy kicsit a növekedésnek az elősegítését célozhatja, de kérdés, hogy hogyan. Abban az esetben, ha a költségvetésbe beáramlott adó okán az államháztartás sze rkezetét is áttekintjük, a kiadási oldalon nem beruházásélénkítő az adó hatása, s a humán infrastruktúra - legyen ez az egészségügy, amely rossz állapotban van és akut segítséget is igényelne
