Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - IVANICS ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - DANKA LAJOS (FKGP): - ELNÖK (dr. Áder János): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
1082 szükségessé tenné az ettől mélyebb elemzését a problémának, és indokolt lett volna a jelenlegi helyzet mélyebb értékelése, elemzése, és indokolt lenne a célmodell felvázolása. Tehát mit is g ondol a kormányzat a járulékrendszer reformjáról? Mert ez nem derült ki, nem is fog kiderülni; majd valamikor '99 közepén ki fog derülni. És indokolt lett volna az, amit egyébként nyáron megígért a kormányzat akkor, amikor az önkormányzatokat megszüntette, hogy be fogja hozni a Házhoz a tbátalakítás koncepcióját, illetve az azt megalapozó törvényeket. Rendben van, törvényeket nem tudott csinálni, készült az önkormányzati választásra, de legalább a koncepciót elkészíthette volna, hogy hogyan képzeli a társa dalombiztosítást az elkövetkezendő években a kormányzat. Azt gondolom, ha lenne ilyen célmodell, akkor egyetlenegy dolog mindenképpen meghatározó kellene hogy legyen: a munkavállalók, a biztosítottak ellátása semmiképpen nem szenvedhet csorbát azért, mert új szervezeti struktúrában történik a beszedés. És nyilvánvaló, több kérdést meg kellene válaszolni, amit - megmondom őszintén - sem a kormányelőterjesztés, sem pedig a kormányt támogató frakciók nem válaszoltak meg. Nevezetesen: az APEHhel történő össze vonás garantáljae a beszedés hatékonyságának javítását? Mekkora létszám- és erőforrásigénnyel jár a szervesen összefüggő feladatok szétszakítása? Mit jelent egyáltalán a beszedő szervezet? Tehát a társadalombiztosításon belül vagy az egészségbiztosításon belül létezike egy olyan külön szervezet, mint beszedő szervezet? Mert ha valaki tudja, hogyan működik a társadalombiztosítás, hogyan néz ki a járulékbeszedés, nyilvántartás, ellenőrzés, akkor tudja, hogy ez a bizonyos beszedő szervezet ilyen formában, ahogy azt a kormány elképzeli, nem vagy csak nehezen kimutatható. És egyáltalán, éppen ezért ki lehete szakítani egy hónap alatt a rendszerből? Én azt gondolom, hogy ezekre még az általános vita lezárása előtt a kormánytól választ kell kapnunk. De azt gon dolom, önmagában nem nyújt megoldást semmiféle szervezeti átalakítás. Hiszen - gondolom, ezt kormánypárti képviselők is elfogadják - stabil jogszabályi háttér nélkül és megfelelő informatikai fejlesztések nélkül igazából nem lehet hatékonyan előrelépni a j árulékbeszedést illetően. És ezekről a kérdésekről, hogy a kormány mit akar tenni a stabil jogi háttér, az informatikai fejlesztések ügyében, mélyen hallgat az előterjesztés. Azt gondolom, attól sem lehet eltekinteni, hogy már az elmúlt évben is jelentős e lőrelépést tettünk az Art. módosítása kapcsán is, tehát például a tbjárulék azonos alapra került az szjaval, a járulékfizetésre egyébként az Art. szabályai érvényesek. És persze föl kell tenni aztán a kérdést - és ez vita volt az elmúlt évek során, volt már erre utalás itt, azt hiszem, Lentner képviselőtársam utalt a KATORrendszerre a délelőtti hozzászólásában , hogy aze a jó megoldás, hogy az APEH szedi be, aze a jó megoldás, hogy egy különálló szervezet szedi be, vagy éppen aze a jó megoldás, hogy a társadalombiztosítást hozzuk olyan helyzetbe, hogy ő szedje be. Számos országban valóban úgy működik a rendszer, ahogy a kormány ezt beterjesztette, hogy az adó és a járulék együttes beszedése az adóhivatal révén valósul meg. De ez nem dő lt el az elmúlt évek során - majd erre mindjárt ki fogok térni, hogy miért gondolom azt, hogy ez még egy vitatott kérdés, hiszen e tárgykörben több egyeztetés volt az elmúlt évek során is. Korábban a kormányzat úgy vélekedett - és az egyeztetésekre azért i s került sor, mert ezt az egészségbiztosító nem akarja megcsinálni, és elszabotálják ezt a munkát. Éppen ezért meg kell nézni, hogy mi is történt az elmúlt évek során. Én csak '97 decemberére szeretnék visszamenni, amikor létrejött egy megállapodás az érin tettek között, most egyébként a kormány nem törekedett arra, hogy létrehozzon egy megállapodást. Ez a megállapodás azt rögzítette, hogy a tbjárulékrendszer problematikáját komplex módon kell áttekinteni - ez a komplex áttekintés egyébként most hiányzik , és azt is rögzítette, és ezt a megállapodást a Pénzügyminisztériumban kötötték, hogy nem helyes részkérdésekről különkülön dönteni. Elkészült egy szakmai vitaanyag, ez nem volt olyan régen, '97 decemberében, és '98 január végén újra napirendre került ez a kérdés. Akkor szakmailag eltérő álláspontot fogalmazott meg a
