Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - IVANICS ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - DANKA LAJOS (FKGP): - ELNÖK (dr. Áder János): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
1083 Pénzügyminisztérium, az akkori Népjóléti Minisztérium és a társadalombiztosítás. De miért fogalmazott meg eltérő álláspontot? (20.10) Azért, mert a probléma lényegesen összetettebb, hiszen a m egállapodás során nem rendeződött a bevallás rendszere - hogy éves vagy havi bevallás legyen , az előlegfizetés rendszere, a nettóbruttó elszámolás. Tudjuk, hogy a munkaadóknál társadalombiztosítási kifizetésekre kerül sor. Valójában nem rendeződött a be szedő szervezet kérdése sem. Előttem már többen szóltak arról is, hogy az APEH vajon tényleg hatékonyabban szedtee be, vagy egyáltalán hogyan néz ki az adóhatóság adóbeszedése az elmúlt évek során. Sajnos, arra nem volt módom, hogy '97es számokkal dolgoz zak. 1996 végi számok állnak rendelkezésemre, de azt gondolom, hogy a rendszer nagymértékben nem változott, bár az APEHnek nyilvánvalóan erősödnie kellett e tekintetben - létszámban és eszközökben , hiszen a költségvetésből ez következett. Azt mutatják a számok, hogy '96ban az APEHnek 278 milliárd forintot, a tbnek 242 milliárd forintot kellett beszednie - ez persze a kintlévősége. Az APEHnél erre akkor 680 fő, a tbnél 395 fő volt, tehát ha fajlagosokat képezünk, akkor azt kell mondanom, hogy a tb - erről annak idején személyesen meggyőződtem - ma nagyobb hatékonysággal szedi be a pénzeket, mint az adóhatóság. Még tovább szeretném sorolni azokat a problémákat, amelyeket ez a törvényjavaslat nem rendez el. Először is van több mint százféle járulék, ami t a társadalombiztosítás kezel. Ezekkel az APEH most ismerkedik. Meggyőződésem, hogy az APEH nincs felkészülve, és nincs tisztában azzal, hogy milyen járuléktípusok vannak. Rövid időn belül 1,2 milliárd (Sic!) folyószámlát kell kezelni. Sok folyószámla nem egyéni vállalkozóhoz, gazdasági társasághoz kötődik, hanem magánszemélyekhez. A járulékfolyószámlához jogszabályok kötődnek, tehát jogszabályok alapján kell eljárni a járuléknyilvántartónak, illetve a beszedő szervezetnek. Ezeket a jogszabályokat helyes en kell alkalmazni. Tudjuk, hogy milyen bonyolultak ezek a társadalombiztosítási jogszabályok. Úgy gondolom, ma az adóhatóság még nincs felkészülve arra, hogy ezeket a sűrűn változó jogszabályokat naprakészen tudja, és tudja kezelni. Megítélésem szerint to vábbi jelentős probléma, hogy a tbellátások megállapításához szükséges adatok értelemszerűen nem állhatnak majd rendelkezésre. Ezek az adatbázisok - ez óriási gondot jelentett '97ben, '98 elején - gigantikus méretűek, tehát informatikai fejlesztés nélkül egyszerűen nem kezelhetők. Éppen ezért azt gondolom, hogy átfogó koncepció nélkül felelőtlenség egy ilyen irányba elmozdítani a rendszert. Nem azt mondom, hogy adott esetben nem kell meglépni, hanem azt mondom, hogy a kormánynak mindenképpen ki kell alakí tania egy átfogó koncepciót. Elfogadom azt, hogy az átállás csak naptári év január 1jén történhet, ez értelemszerű, tehát ezt nem lehet '99 közepén meglépni. Tehát most arról van szó, hogy nem látható, hogyan tisztázódnak a folyószámlák egyenlegei. Az ügy viteli folyamatok felmérése, az ügyvitel rendbetétele, racionalizálása elmaradt, tehát a törvényjavaslatban erről szó sincs. Az erőforrásfelmérés kialakulatlan, informatika hiányzik. Azt is elismerem, hogy korábban a járulékreform elodázása hiba volt, az államháztartási reform részeként ezt már meg kellett volna csinálni. Egyetértek azzal, hogy egyértelmű viszonyokat kell teremteni, hogy a rendszeren változtatni kell. Ennek ellenére azt mondom, hogy nem kell kapkodni, koncepció kell, és persze a stratégia után lehet csak megalapozott és időben is reálisan végrehajtható intézkedéseket tenni. Tényleges reformra van szükség, és nem arra, hogy a Fidesz volt pártpénztárnoka erre az adatbázisra is rálásson, államtitkár úr, az adórendszer reformjával együtt úgy, a hogy arra Farkas Imre képviselőtársam utalt. Az adórendszer reformja 2000. január 1jétől bekövetkezhet. Ez délelőtt elhangzott, a kormányzat ezt több helyen megerősítette. Úgy gondolom, hogy az adórendszer reformjával párhuzamosan egy átgondolt járulékref orm bevezethető, de azt is gondolom, hogy ezt sokkal alaposabban kell előkészíteni.
