Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - IVANICS ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - DANKA LAJOS (FKGP): - ELNÖK (dr. Áder János): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
1081 felelősségteljes kérdésben talán illő lenne neki, ha máshonnan nem, a helyéről megszólalni, és megnyugtatni azokat az embereket, akiket ez a nagyon jelentős törvény adott esetben érint. Persze, ha a kormányzat mégis az itt elhangzottak alapján úgy gondolja, hogy ezt a lépést későbbre halasztja, akkor nyilván nem szükséges, hogy a politikai államtitkár asszony szóljon a Házban. De azért jó lett volna hallani az ő véleményét. Az általános indoklásban megfogalmazott célok, azt gondolom, mindenki számára elfogadhatók. Nevezetesen az, hogy elkerülhetetlen az átfogó járulékigazgatási reform. Ebben teljes mértékben egyetértünk, az előző kormányzat is ugyanezen az állásponton volt, és ettől ma sem térünk el. De ugyanebben az álta lános indoklásban az is megjelenik, hogy az előzetes vizsgálatok valószínűsítik, hogy az APEH gyorsabban, nagyobb hatékonysággal tudja beszedni a járulékokat. Az a kérdés, hogy miért nem bizonyítja a kormány azt, hogy ez valóban így is van, vagy így is les z. Azt is mondja az általános indoklás, hogy viszonylag jól működő rendszer létezik az APEHnél. De a kormány is tudja, hogy ez egy viszonylagos rendszer. Ha erre a rendszerre ráépítünk egy másik alrendszert, nem tudom, hogyan fog működni majd ez az együtt es beszedő szervezet. Kilátásba helyezi, hogy a valódi reform majd 2000. január 1jétől vezethető be. De arról, hogy ennek a reformnak mi lesz a tartalma, mélyen hallgat úgy, ahogy ezt képviselőtársam részletesen elmondta, mélyen hallgat a törvényjavaslat. Tehát most az Art. módosítása során arról van szó, amit egyébként a bizottsági ülésen a kormány képviselője meg is erősített, hogy egy tartalom nélküli, formai, szervezeti változtatást akar a kormány keresztülerőltetni. Ez egy ugyanolyan látszatintézkedés , mint amit az önkormányzati választások előtt a kormány itt, a parlamentben szépen kezdett kipipálni, hogy most már 16ot, most már 20at teljesítettünk. Látszatintézkedéseket pedig nem célszerű most már az önkormányzati választások után életbe léptetni. Maga az általános indoklás is azt mondja - és ez azért el kell hogy gondolkodtassa a kormánypártok képviselőit is , hogy a beszedés APEHhez telepítése még más törvények, alacsonyabb szintű jogszabályok megalkotását is szükségessé teszi. (20.00) De semmi utalás nincs az indokolásban arra, hogy milyen más törvényekre gondol. Én megnéztem az eddig benyújtott törvényjavaslatokat, sehol nincs utalás arra, hogy hogyan, milyen módon próbálja megalapozni törvénymódosítással a kormány ezt a szervezeti módosítást. És bizony jó lett volna, ha beszél a kormány ezen előterjesztés kapcsán az eddig megszerzett tapasztalatokról, mondjuk, kéthárom mondatot szól arról, hogy az ez évi költségvetésben már előirányzott módosítás - ami kifejezetten az adóbeszedés szigorításáva l, az információs és nyilvántartási rendszerek fejlesztésével függött össze - területén milyen tapasztalatokra tett szert a kormány, és hogyan hasznosult az a többletforrás az APEHnél és a VPOPnál, ami pontosan ezt a célt szolgálta. Teljesen hallgat a ko rmányzat erről a kérdésről. Még egyszer mondom, nagyon jó lett volna itt megismerni Selmeczi politikai államtitkár asszonynak a véleményét e kérdéskörben. Szóba került, a kétpercesek során Ivanics képviselőtársam utalt arra, hogy mennyi mindent elrendez ez a törvény. Nézzük már meg, hogy tulajdonképpen mit is rendez el ez a törvénymódosítás! Először is, első lépésben kimondja, hogy a járulék eljárási szempontból adónak számít, tehát az Art. tárgyi hatálya tulajdonképpen módosul egy bekezdésben. A második lé pésben rögzíti, hogy az APEH fogja beszedni a járulékot, és akkor nem szól arról, hogy a járulékból fizetett ellátásokat ki fogja finanszírozni, mert ez egy döntő kérdés. Az helyes, hogy az APEH és a társadalombiztosítás közötti kapcsolatot elrendezi. Harm adik lépésként megnevezi a járulékügyben elsőfokon eljáró szerveket, és végül feljogosítja az adóhivatalt a tajszám megfelelő kezelésére. Tisztelt Képviselőtársak! Kedves Államtitkár Úr! Azt gondolom, a megoldandó feladat jelentősége, összetettsége, kieme lkedő eszközpark, szakemberigénye és társadalompolitikai vonzata
