Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - FARKAS IMRE (MSZP):
1077 járulékbeszedést markánsan el kell szakítani, és nyilvánvaló, hogy a szervezeti változás következtében majd ez az elszakított egység is jobban igyekszik beb izonyítani, hogy az új szervezetnél van a helye. Az is következik ebből - miután nem tárták elénk, hogy ez mennyibe kerül , hogy a változásnak nem az a kérdése, hogy mibe fog kerülni, hanem annak a bebizonyítása, hogy ez mindenképpen racionális lépés. Egy ébként is ilyen szervezeti változás után - még ha valaki számára kételyként megfogalmazódna is később, hogy ez nem racionális lépés - egy megkezdett szervezeti változás visszacsinálásától már többen óvakodnának, és ezt akkor sem tennék meg, ha ez valaki sz ámára nyilvánvalóvá válna. Feltételeztem, hogy nagyobb alapossággal állnak majd hozzá néhány alkotmányjogi kérdéshez. Szeretném hangsúlyozni, hogy ehhez a témakörhöz abszolút nem értek, de mégis úgy látom, lehet abban valami, hogy a társadalombiztosítási j árulék adóvá minősítése nem túl egyszerű feladat. Ez valójában járulék és nem adó, biztosítási díj, amely ellenében szolgáltatás jár. Erre valamilyen módon választ kellene adni. Azt is látom, hogy a tajszám kezelése is felvet bizonyos gondokat. A hozzáfér és az APEH részéről a szervezeti változás következtében teljesen nyilvánvalóvá válik. Azt nem kívánom bogozni, hogy az adatvédelmi biztos hozzáállása és támogatása ma milyen mértékű. Azt vetem fel, lehet, hogy az adatvédelmi biztos ezt most megfelelőnek ta rtja, de a konkrét gyakorlat alapján, amikor egy egységet - a társadalombiztosításnak ezt a szervét - a APEHhez rendelik, és a kormányzati szándék szerint is menet közben fogják kialakítani, hogy hogyan kell ezt a kérdést rendezni, akkor egészen biztosan nemcsak akkor tud az APEH hozzáférni a tajszámhoz, amikor azt a mostani tervezet megfogalmazza. Egyébként - hogy a korábbiaknak megfelelően némileg racionális legyek - azt is szeretném elmondani, hogy véleményem szerint milyen irányba kellett volna itt lé pni. (19.40) Azon túlmenően, hogy ha ez egy adórendszerbe beillik, akkor nyilvánvalóan ezt 2000től célszerű lenne vagy lett volna megvalósítani, egy alapos előkészítés után. Véleményem szerint már korábban is, akár az előző kormányzat alatt is és most is nem feltétlenül ebbe az irányba kellett volna elmozdulni, hanem az APEH és a társadalombiztosítás közötti összhangot kellett volna megteremteni, például az ellenőrzésben és a végrehajtásban. Ugyanis ennek a szervezeti változásnak nem az lesz a következmény e, hogy technikailag be kell szedni ezt a járulékot, hanem több járulék szedhető be egy szervezett rendszerben. És ez a beszedés akkor is megvalósítható, ha mindkét szervezet következetesen ellenőrizte volna a munkabér alapjául szolgáló személyi jövedelema dó és járulékok beszedését. Ez valójában néhány egyedi esettől eltekintve nem következett be. Erre kellett volna koncentrálni, és a végrehajtásban is ezt kellett volna alkalmazni, hiszen a végrehajtást sem közvetlenül csak az APEH végzi, és várhatóan a köv etkező időszakban sem, hanem mind a APEHnek, mind a társadalombiztosításnak fel kellett volna közösen lépnie, hogy ez racionálisabban történjen meg. Most már nem is tudom a centralizálási szándék következtében, hogy mindazon egység beolvasztásra kerüle, amely ma a munkabérrel kapcsolatban ellenőrzést végezhet. Merthogy ilyen ellenőrző szerv még ezen kívül is lehet bőségesen. Például a munkaügyi központok is végeznek erre irányuló ellenőrzéseket. Így tehát a szervezeti összevonással, APEHhoz rendeléssel e z a probléma nem fog megoldódni, mert a munkaügyi központok ellenőrzési funkciójára továbbra is szükség lesz majd, és remélem, hogy természetesen ez nem jár azzal, hogy ők is az APEHhoz fognak majd kerülni. Az APEH és társadalombiztosítás együttműködése e gyébként úgy is megnyilvánulhatott volna, ha bizonyos közös pontok megtalálását követően ez a két szervezet együttesen áll neki annak, hogy a járulékbeszedést hogyan lehet racionálisabbá, olcsóbbá és egyszerűbbé tenni. A tervezetben benne van, hogy ez tula jdonképpen a tb munkáját akarja megkönnyíteni. Én a társadalombiztosítás részéről sajnos nem ilyen véleményeket hallok, hanem olyan véleményeket, hogy ők ezt a funkciót nem
