Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ képviselőcsoport által benyújtott kérelemről az ügyrendi bizottság 3/1998-2002. ÜB. (1998. szeptember 16-ai) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. VILÁGOSI GÁBOR jegyző: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ):
1059 Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban 1989. május 5én kelt európai egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. Kérem , szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 275 igen szavazattal, 1 ellenében, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta. Az Országgyűlés döntése az SZDSZ képviselőcsoport által benyújtott ké relemről az ügyrendi bizottság 3/19982002. ÜB. (1998. szeptember 16ai) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály 143. § (4) bekezdése értelmében az SZDSZ képviselőcsoportja indítványozta a z ügyrendi bizottság 3/19982002. számú, 1998. szeptember 16i általános érvényű állásfoglalásának elutasítását. Kérem jegyző urat, szíveskedjék ismertetni a bizottsági állásfoglalást. DR. VILÁGOSI GÁBOR jegyző : "Az ügyrendi bizottság 3/19982002. számú ál talános érvényű állásfoglalása, 1998. szeptember 16. Az ügyrendi bizottság - mint a Házszabály értelmezéséért felelős bizottság - a Házszabály 143. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az Országgyűlés elnökének kérésére az alábbi általános érvényű állásfog lalást hozza. A Házszabály 115. § (3) bekezdésének rendelkezéséből nem következik az, hogy az Országgyűlés a rendes és a rendkívüli ülésszak ideje alatt minden naptári héten ülésezzen. Az interpelláció és kérdés tárgyalására, valamint időtartamára vonatkoz ó előírások értelemszerűen azokra a hetekre vonatkoznak, amelyeken az Országgyűlés a rendes és rendkívüli ülésszak alatt egyébként ülést tart. Salamon László, a bizottság elnöke." ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály rendelkezései ért elmében a kérelemről az Országgyűlés határoz. A határozathozatal előtt elsőként a döntést indítványozó képviselőcsoport egy képviselője szólal fel. Ezt követően a bizottság állásfoglalását és annak indokait az ügyrendi bizottság előadója ismerteti. A képvi selőcsoportok álláspontját ötperces időkeretben egyegy képviselő fejtheti ki. Ezután képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő 3 percben hozzászólhat. Végül 55 perces időkeretben a döntést indítványozó képviselőcsoport egy képviselőjét, valamint az ügyrendi bizottság előadóját felszólalási jog illeti meg. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Kóródi Mária képviselő asszonynak, SZDSZ. DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sajátos Házszabályértelmezéseknek, illetőleg a H ázszabály nem értelmezésének vagyunk tanúi, például az előbb is, amikor egy olyan döntést tett fel az elnök úr szavazásra, amely a Házszabály szerint ügyrendi kérdésként nem volt szavaztatható. De ez egy másik kérdés. 1998. szeptember 4én Áder János házel nök felkérte az ügyrendi bizottságot, foglaljon állást arról, mit jelent a "hetente" kifejezés. Na nem úgy általában, hanem konkrétan a Házszabály 115. §ában, amikor azt írja elő, hogy "interpellációk és kérdések tárgyalására hetente 90 percet kell biztos ítani". A kérdés csak látszólag vicces és nem előzmény nélkül való. Mögötte ugyanis két különböző, de egymással szorosan összefüggő aktuálpolitikai szándék húzódott, húzódik meg. Az egyik - amelyen
