Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 8 (8. szám) - Személyi ügy: - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása - DR. POKOL BÉLA (FKGP):
104 A harmadik problémát azt jelenti a hazai ombudsman intézményével kapcsolatban, hogy míg a többi országban - ha jól tudom, szinte kivétel nélkül - a közigazgatási bíróságok működése mellett látják el tevékenységüket, és lényegében a kisebb igazgatási hibákat igyekeznek orvosolni, addig nálunk elmaradt az önálló közigazgatási bíróság kiépítése. Tudom, hogy vannak olyan hazai jogpolitikusok, akik úgy látják, hogy a jelenlegi megoldás nálunk helyes, és a rendes bíróságok keretén belül is meg lehet oldani a közigazgatási bíráskodást. De talán éppen az ombudsmanok ez irányban eltolódott tevékenysége mutatja, hogy itt hiány van, és ma nálunk nem megoldott a közigazgatási bíráskodás. Ennek pedig az lett az eredménye, hogy a fe nnálló résbe az ombudsmanok akaratlanul is belecsúsztak. Átnéztem a két biztos által írt beszámolót, azok példatárát, esettárát, és kb. 80 százalékban a közigazgatási bíróság pótlásának minősítettem döntéseiket. (17.30) Mint mondtam, ezek általában jó dönt ések, és átsüt rajtuk az igazságossági szempontok keresése. Épp ezért jeleztem a bevezetőben, hogy személyileg semmi problémánk, és a Független Kisgazdapárt támogatja ezt a helyes tevékenységet - strukturálisan vannak problémáink. A közigazgatási bíróságot pótló szerep problémásnak minősíthető többek között azért, mert így a kiszámítható törvényi szintű bírósági eljárást áttelepítjük a sokkal parttalanabb alkotmánybíráskodás szintjére, hisz mint láttuk, a hazai ombudsmanok erre alapozzák a tevékenységüket. A negyedik strukturális problémát abban látom, hogy szemben a külföldi példákkal, nálunk nemcsak az egyedi ügyek tekintetében adtuk meg az ombudsmanoknak a véleményformálási jogot, hanem átfogó jogszabályalkotásra és jogszabálymódosításra is javaslati jog ot kaptak. Ez ismét egy olyan pont, amely szembenáll az ombudsmani hivatal eszméjével, és a politikai hatalom egy szeletét juttatja számukra. A hazai ombudsmanok pedig alaposan élnek is e jogukkal: az idén 180 ilyen jogszabályalkotási ajánlásról számoltak be, tavaly 134ről. Ezenkívül még ott van a másik két ombudsman ilyen irányú, nem lebecsülhető tevékenysége. Hogyan lehetne segíteni ezeken a problémákon? Mint láttuk, ezt egyrészt a kiindulópontként adott alkotmányos szabályozás okozza, és az ezen alapul ó ombudsmantörvények is kétharmadosak, tehát nem olyan könnyű ezek megváltoztatása. A hazai politikaiszellemi légkört ismerve eddig egyáltalán nem folyt vita erről az intézményről, úgyhogy ennek most az az előnye, hogy kormányellenzék megoszlás ebben a kérdésben nem létezik. Ez reményt adhat arra, hogy ne politikai síkon, hanem szakmai alapon közelítsünk ezekhez a kérdésekhez, és előzetes szakmai vitákat lefolytatva a jövőben egy alkotmánymódosítással próbáljuk helyrehozni az ombudsmanintézmény létrehoz ásakor elkövetett hibákat. E módosítások fő irányai tekintetében a következőket szeretném kiemelni, legalább jelzésszerűen: Az első fontos változtatás lenne, hogy a nevüknek megfelelően valóban az állampolgári jogok védelmét bíznánk rá, az alkotmányőri fun kciót kizárólagosan meghagyva az Alkotmánybíróságnál. Másik ilyen irányú változást jelentene, ha ezt az intézményt szervezetileg jobban kötnénk az anyaintézményhez, az Országgyűléshez. Láttuk, hogy ennek három formája is van. Az első: már a hozzájuk fordul ási utat is az országgyűlési képviselőkön keresztül vezettetnék - mint láttuk, ez az angolfrancia modell , vagy az osztrák modell szerint egy tanácsba hoznánk őket össze, és a parlamenti pártok erősorrendje szerint változna a tagok között az elnöki funkc ió betöltése. A harmadik a legenyhébb szervezeti kötés a spanyol modell szerint, amikor legalább az ombudsmani munkatársak kinevezését kötnénk egy parlament paritásos bizottságához. Végül a harmadik lényegesebb változást jelentené, ha a jövőben az ombudsma nintézményeszménynek megfelelően az egyedi igazgatási hibák felügyeletével bíznánk meg őket, és a jogszabályalkotásba való bevonásukat, a jogszabályalkotásra való ajánlási jogukat a jövőben megszüntetnénk.
