Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. június 30 (3. szám) - A családi támogatások átalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SCHWARCZ TIBOR (MSZP):
95 A költségvetésben a 40 milliárd forint nem olyan kis tétel, hogy valamit emiatt ne kelljen szűkíteni; tehát a forrásoldalt nem jelöli meg. Azután pedig csak azok számára jelent kiterjesztést, akik a tehetősebb állampolgárok közé tartoznak, és nekik ez a támogatás ténylegesen olyan nagy javulást nem jelentene. Nem az ellen szólunk, hogy közelítünk az állampolgári jogosultság visszaállításához - mert ha a gazdaság növekedése megteremti a feltételeket, és itt elhangzott már, hogy a gazdaság növekedése megteremtette ezeket a feltételeket , hanem az ellen szólunk, hogy ezt a javaslatot úgy állítsák be, mintha a társadalmi esélyegyenlőség felé tenne egy lépést . Itt nem közeledik egymáshoz az alacsonyabb jövedelmű család és a gazdagabb család ezzel a javaslattal, hanem fordítva: minden pontjában a nehezebb körülmények között élő családok helyett a magasabb jövedelműek számára biztosít további támogatást. Az közi smert, hogy a három- és a többgyerekes családok, valamint a családban tartósan fogyatékkal élő gyereket nevelők eddig is állampolgári jogon, jövedelemkorlát nélkül részesültek családi pótlékban. Az is elhangzott már, hogy csupán tíz százaléka a gyermekekne k nem részesül családi pótlékban, vagyis kilencven százaléka a gyerekeknek részesült ebben a juttatásban. Elhangzott, hogy borzalmas bonyolult az a jövedelemigazolás, amely alapján a családi pótlékot igényelni lehet és igényelni kell, és amit legutóbb elle nőrzött az országos egészségbiztosítás. Kérdezem, mennyire bonyolult egy családi jövedelemadó igazolása, ahol a családban élő minden egyes tag jövedelmét igazolni kell, hogy az egy főre jutó jövedelem alapján ki lehessen számolni azt, ki jogosult és ki nem családi pótlékra. Azokban az országokban, ahol a családi típusú jövedelemadó már működött, gyorsan elálltak tőle. Ezek a skandináv országok voltak, pontosan amiatt, mert iszonyú bonyolult volt az igazolási rendszer, és iszonyú nehéz volt az igazolás. Magy arországon jelenleg sikk kibújni a tbjárulék és a jövedelemadó alól. Ez, azt hiszem, ismét efelé tolná az állampolgárok jelentős részét. A gyes vonatkozásában: a jelenlegi születésszám mellett az ellátást igénybe vevők száma nem éri el a 300 ezret, még ak kor sem, ha az ellátás alanyi jogon megilletné őket. 1998 áprilisában közel 250 ezer fő vette igénybe a gyest, amelynél az alapvető kritérium és a kiszélesítő lehetőség a biztosítási jogviszony eltörlése volt a korábbi rendszerhez képest. Jövedelmi okból m integy 25 ezer fő szorult ki az ellátásból. Itt már elhangzott, hogy az előterjesztés pongyolaságára utal az, hogy csak az anyákról beszél. Nem beszél azokról, akik még gyereket nevelhetnek. Az adókedvezmény vonatkozásában, azt hiszem, komolyan el kellene gondolkodni. A Bokroscsomag vitájában elmondtam már, el kellene azt határozni, hogy elindulunke a negatív típusú adóztatás felé. Számos országban ugyanis a szociálpolitikai kérdéseket az adórendszeren keresztül kezelik. A negatív típusú adóztatás bevezet ésével egyrészt kiküszöbölik a jövedelemkorlátos igazolási lehetőségeket. Másrészt pedig arra ösztönzik az állampolgárokat, hogy minden jövedelmüket bevallják, mert a bevallott jövedelmük alapján adóznak, és az adójukból vonhatják le a gyerekek nevelésével összefüggő kedvezményeket; ezzel kiküszöbölve még egy társadalmi egyenlőtlenséget is: akik alacsony jövedelmük vagy jövedelmük nem léte miatt nem tudnak adót fizetni, helyettük a költségvetés fizeti meg azt az adóköteles jövedelmet, amelyet különben vissz aigényelhetnének. Tehát a másik aggály ezzel kapcsolatosan - ami szintén elhangzott , hogy az iskoláztatási támogatássá való átalakítás bizonyos mértékig diszkriminatív elemeket hordoz magában. S itt komolyan el kellene gondolkodni azon - és ebben partner ek vagyunk mind a Szabad Demokraták Szövetségével, mind a mi frakciónkkal is , hogy ezt a kettős támogatási rendszert, a családi pótlékot és az iskoláztatási támogatást valamilyen módon össze lehetne hozni. (15.40)
