Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. június 30 (3. szám) - A családi támogatások átalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
96 Hiszen egyetértünk abban, hogy az iskolá ztatás ezeknek a néprétegeknek az egyetlen felemelkedési lehetőségük, de ha ezt most bevezetjük, és ráengedjük a rendszerre az iskoláztatási támogatást, akkor az több bonyolult kérdést is felvet. Egyrészt azoknak a családoknak, akiknek az iskoláztatási haj landósága nem valami magas, egyetlen jövedelemforrásuk a családi pótlék. Másrészt azzal, hogy az iskolát valamilyen módon belekeverjük ezekbe az anyagi kérdésekbe - hogy a pedagógusoknak kellene igazolni azt, hogy járe a gyerek iskolába vagy nem jár iskol ába , az amúgy is nehéz helyzetben levő, agyonterhelt pedagógusokra plusz szociálpolitikai, rengeteg konfliktussal járó kérdést zúdítanánk. Azt hiszem, hogy ez az országgyűlési határozati javaslat tulajdonképpen egy politikai deklaráció. Ennek megvalósítá sa, megvalósíthatósága csak a jövő évi költségvetés során derül ki, és a jövő évi költségvetés kell, hogy tartalmazza mindazokat a számokat, amelyek ezt megvalósíthatóvá teszik. Éppen ezért furcsa, hogy az országgyűlési határozati javaslat november 30ára teszi a végső beadási időpontot, ez ellenkezik az államháztartásról szóló törvénnyel. Másrészt úgy ítéljük meg, hogy a választási ígéreteknek egy kváziteljesítését is szolgálja ez a határozati javaslat, nem pedig egy átgondolt, megfontolt, valódi segítség et adó családpolitikai javaslattervezet. A bizottsági vita során elhangzott számos konkrét kérdésre nem kaptunk konkrét választ, ami szintén mutatja, hogy ez egy kvázi végrehajtási elképzelés. Másrészt a demográfiai kérdésekkel kapcsolatosan elhangzott, ho gy a családtámogatási rendszeren, a családi pótlékon, a gyesen és ezeken a pénzbeli juttatásokon keresztül lehet megállítani Magyarországon a katasztrofális demográfiai helyzetet. Ez borzalmasan leszűkíti ezt a kérdést, mert a születések számának jelenlegi vagy az ezt kevéssel meghaladó nagysága javítana Magyarország demográfiai helyzetén akkor, ha nem lenne olyan katasztrofális a munkaképes korú férfiak halandósága. Ha tehát azt nézzük, hogy mindig demográfiai és népesedési kérdéseken sírunk, és ezeket a k érdéseket ezekkel akarjuk megoldani, akkor meg kell nézni a dolgot teljes komplexitásában. Azt hiszem, hogy nem pénzen és nem választási ígéretek kipipálásán múlik ez az egész. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖ K (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra jelentkezett Toller László az MSZP részéről. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A több mint két óra tartamban zajló vita során jutott eszembe A nagy átverés című film, amik or is úgy csinálnak, mintha valami komoly dolgot végeznének, és kiderül, hogy semmiféle komoly tartalomról nincsen szó. Jelesül ez az országgyűlési határozat egy olyan műfaj a jogalkotási törvény szerint, amikor az Országgyűlés saját magára nézve hozhat eg y határozatot, hogy mit kíván vagy mit nem kíván tenni, a képviselők mit tehetnek vagy mit nem tehetnek, és ennek a határozatnak az égvilágon semmi köze nem lehet a kormányzáshoz, a kormányra semmiféle kötelező határozatot nem hozhat ez az Országgyűlés, kü lső hatásaiban nem kényszeríthet mást határozatában semminek a tevésére vagy nem tevésére. Úgyhogy arról szól ez a vita, hogy mit kíván tenni majd a Fidesz, ha a kormánya egyszer majd előterjeszti a családi pótlékra vonatkozó törvényjavaslatokat. Láttatni kell azt az ország lakossága előtt, hogy ettől a vitától semmiféle családi pótlék nem lesz sem alanyi jogon, sem állampolgári jogon, senkitől nem vesznek el, senkinek a jövedelméhez nem tesznek hozzá, ez csak akkor történik meg, ha majd megalakul a kormány , és az erre irányuló törvényjavaslatokat előterjeszti. És azt is láttatni kell az ország lakosságával, hogy ez egy hamis álom, egy önbeszélgetés, aminek a végét majd a költségvetés mindenkori összefüggéseiben fogjuk megtudni, és akkor jön az, hogy mi menn yi. Ezt most az sem tudja, aki előterjesztette a határozati javaslatot, és az sem tudja, aki majd elő kívánja terjeszteni a kormány nevében. Ha tudni fogja, akkor nem álmodozunk, hanem érdemben fogunk dönteni.
