Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. július 8 (7. szám) - Mentelmi ügyek: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. ISÉPY TAMÁS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke:
353 Az Országgyűlés a módosító javaslatot 108 igen szavazattal, 217 nem ellenében , 21 tartózkodás mellett nem fogadta el. Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazásra kerül sor. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szól ó törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás. - Taps a jobb oldalon és a MIÉP padsoraiban.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 218 igen szavazattal, 110 nem ellenében, 22 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta. Mentelmi ügyek: ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következnek a mentelmi ügyek . Tájékoztatom önöket arról, hogy a Házszabály 130. §a értelmében a mentelmi bizottság nyújtja be az Országgyűlésnek a mentelmi jog felfüggesztésé re irányuló határozati javaslatot. A 131. § (2) bekezdése kimondja, hogy a határozati javaslathoz módosító javaslatokat nem lehet fűzni, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat. A mentelmi, összeférhetet lenségi és mandátumvizsgáló bizottság H/28. számon határozati javaslatot nyújtott be dr. Szájer József , FideszMagyar Polgári Párt, mentelmi ügyében . A bizottság indítványozza, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság megkeresésével érintett ügyben az Ország gyűlés dr. Szájer József országgyűlési képviselő mentelmi jogát ne függessze fel. Megadom a szót dr. Isépy Tamásnak, a mentelmi bizottság elnökének, aki a bizottság javaslatát szóban is indokolni kívánja. DR. ISÉPY TAMÁS , a mentelmi, összeférhetetlenségi é s mandátumvizsgáló bizottság elnöke : Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett határozati javaslat tartalmazza a magánvádas büntetőeljárás alapjául szolgáló tényállást, vagyis a feljelentő által sérelmezett nyilatkozatot. Most a javaslat jogi indokolását - a várható hasonló jellegű ügyekre is kiterjedően - röviden azzal szeretném kiegészíteni, hogy az alkotmány 20. §ának (2) bekezdése szerint az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. Ennek keretében kötelesek figyelemmel kísérni a kö zéleti jelenségeket és társadalmi eseményeket, és ezekről nemcsak jogosultak, hanem adott esetben kötelesek is véleményt nyilvánítani. A képviselőket megillető mentelmi jog úgynevezett felelőtlenségi eleme valójában azt jelenti, hogy a feladataik zavartala n, befolyásmentes ellátásához fűződő állami érdek miatt működésükért egyáltalán nem vagy csak igen korlátozott mértékben lehet felelősségre vonni. (17.50) Az Alkotmánybíróság számtalan határozatában foglalkozott a véleménynyilvánítás szabadságával, s a köv etkezetes alkotmánybírósági gyakorlat szerint a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. A véleménynyilvánítás szabadságának külső korlátai vannak csak. Amíg egy ilyen alkotmányosan meghúzot t külső korlátba nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül. Természetesen a becsületvédelem büntetőjogi eszközei a véleménynyilvánítási szabadságot az emberi méltósághoz való jog és a jó hírnévhez való jog alkotmányos értékeinek védelmében korlátozzák, de ezzel kapcsolatban ki kell térni arra, hogy a közélet egyes szereplői becsületének védelme kevésbé korlátozhatja a véleménynyilvánítási szabadságot, mint a magánszemélyek becsületének a védelme.
