Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. július 8 (7. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. FRAJNA IMRE (Fidesz):
350 részletes vitára. Ebből ugyan fakadtak némi félreértések, így a vita egyoldalúvá vált, hiszen olyan dolgokon vitatkoztak, amiket egyébként az általános vitában már elmondtunk. Ennek ellenére megpróbálok a konkrét hozzászólásokra és módosító indítványokra reagálni, ahogy ez a részletes vita végén a feladatom. Sándor László úr felszólalására azt tudom válaszolni e gyfelől, hogy az alkotmányos legitimáció hiányát nem pótolja semminemű szakmai munka. Másfelől viszont azt gondolom, ami a szakszervezetek 54 százalékos képviseletét jelenti a járulékfizetők körében, ennek az állításnak mint az Alkotmánybíróság megállapítá sának a felhasználása véleményem szerint túlmegy a politikai jó ízlés határán. Azt gondolom ugyanis, hogy egyfelől az sem egy túl elegáns dolog, ha egy hivatalban levő kormány minisztere nyilvánvalóan hamis adatot közöl az Alkotmánybírósággal egy eljárás f olyamán, de ezt az adatot ezek után mint az Alkotmánybíróság megállapítását közölni, azt gondolom, nem túl illendő. Annak a kérdésnek a felvetése, hogy ebben az esetben itt egy személy kezében összpontosulna majd hatalmas hatalom, a törvényjavaslat végigol vasása kapcsán nem tartjuk indokoltnak. Már csak azért is, mert emlékszünk azokra a hangokra, amelyek az önkormányzatok jogainak szinte teljes elvételéről szólnak. Ez a javaslat a kormánybiztosnak kevesebb jogot biztosít, mint az önkormányzatoknak hatalmuk megnyirbálása alatt volt. Az összes olyan jogot, amely stratégiai döntést igényelhet az Országgyűlés által felállított törvények keretei közül, a kormány hatáskörébe utalja a törvény. A kinevezendő kormánybiztos hatásköre csak az operatív döntési jogkörök re terjed ki. Annak a kérdésnek az értelmezésével kapcsolatban, hogy mit jelent az Alkotmánybíróság mondata, miszerint az önkormányzat azonnali felszámolása sértette volna a jogbiztonságot, talán legszerencsésebb lett volna Salamon László úr általános vitá ban elhangzott beszédét meghallgatni, ahol pontosan közölte, hogy a jogutód nélküli megszüntetésre érthető csak ez a mondat, éppen ezért kell ezt a törvényt alkotnunk. Kökény Mihály felszólalásában megérdeklődte, hogy mi a sietség oka. Ezt már elmondtuk: s emmi indokunk nincs várni egy alkotmányellenes helyzet megszüntetésével, sőt az új kormány előtt olyan teendők sorakoznak, amelyek azonnali cselekvést igényelnek. Arról a kérdésről, hogy ekkora pénzvagyon fölött miért nincs felügyelőbizottság, azt gondolom , először az MSZPben tisztázni kellene az álláspontokat, mert Nagy Sándor azt vetette egyébként a szemünkre, hogy a felügyelőbizottság működése alatt is történtek visszaélések. Egyébként ennek mérlegelése után döntöttünk úgy, hogy az egyszemélyi felelőssé g elvét kell alkalmazni az irányításban. Sok vita volt akörül is, hogyan is hangzott az ÁSZ elnökének felvetése a vagyongazdálkodást illetően. Az ÁSZ elnöke - mint minden egyes állami számvevőszéki jelentésben - jelezte, hogy a társadalombiztosításhoz jutt atott vagyon körüli gazdálkodási szabályok nincsenek megalkotva. Így van ez már hat éve. Ellenben azt gondoljuk, hogy az irányítási rendszer megváltoztatásáról szóló törvénynek nem ez a feladata. Ez az új kormány egyik sürgős feladata lesz. Ellenben egyeté rtett azzal az Állami Számvevőszék elnöke, hogy az egyszemélyi felelősség érvényesítése nagyban meg fogja könnyíteni ez ügyben az ellenőrzés munkáját. Wiener Györgynek azt tudom válaszolni, hogy az alkotmánynak abból a pontjából, miszerint az állam tisztel etben tartja az önkormányzat tulajdonát, csak igen kiterjesztő jogértelmezéssel lehet arra a következtetésre jutni, hogyha bármilyen szervezetet önkormányzatnak nevezünk, az eme alkotmányos védelem alá esik. Az alkotmány megfelelő értelmezéséből egyértelmű en kiderül, hogy ez a helyi és a települési önkormányzatokra vonatkozik. Hegyi Gyulának azt tudom válaszolni, hogy szintén a törvény elég kiterjesztő értelmezéséből lehet csak arra a következtetésre jutni, hogy innentől kezdve a legapróbb, az egészségügybe n előforduló hiányosságért közvetlenül a kormány tagjait fogja terhelni a felelősség. De azt tudom
