Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. július 3 (5. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. NAGY SÁNDOR (MSZP):
330 Az egyik ez a bizonyos, az Alkotmánybíróságra történő hivatkozás, inkább csak megemlítem magam is, mintsem megismételném. Többen elmo ndták, hogy bizony az Alkotmánybíróság határozatában jó néhány más olyan mondat is olvasható, mint amit önök idéztek, és ezeknek a mondatoknak az értelme természetesen messze nem azt a következtetést támasztja alá, hogy az azonnali megszüntetés az egyedül járható út, hanem éppen ellenkezőleg: nagyon is felhívja a figyelmet arra, hogy bizony, itt időigényes és bonyolult teendősorról van szó. Azt gondolom azonban, nem áll meg a lábán az az okfejtés sem, amely persze konkrétan egyegy, most már évek óta ismert és felszínre került példára unosuntalan hivatkozva, majd soksok más részletet a homályban hagyva arról szól, hogy tulajdonképpen az az igazi baj a társadalombiztosítási önkormányzatokkal - és valószínűleg azért vannak hiányok és valószínűleg azért vanna k súlyos problémák , mert úgy, ahogy van, ezek korrupt intézmények, innen ellopják a pénzt, itt széthordják a biztosítottak vagyonát. Amikor a legutóbbi törvény elfogadása volt, Selmeczi Gabriella egyenesen arra hívta fel az Országgyűlés tagjainak figyelm ét, hogy aki azt a törvényt megszavazza, az a korrupcióra szavaz. Ez olyan szélsőségesen valótlan állítás, amit sem a tények, sem pedig semmilyen összehasonlító elemzés egy korábbi vagy egy későbbi lehetséges állapottal természetesen nem támasztanak alá. A rról nekünk is vannak ismereteink, hogy milyen módon működött az egységes társadalombiztosítás abban az időben, amikor az Országgyűlés által delegált felügyelőbizottság tagjai - természetesen nyilván rendkívül nagy hatékonysággal és maradéktalanul betöltve a funkciójukat - mint felügyelőbizottság igazgatták a társadalombiztosítás ügyeit. Ebből az időszakból származik az Állami Számvevőszék 1992es és 1993as éveket minősítő jelentése. Én ebből csak néhány rövid mondatot szeretnék felidézni, valóban nem akar va visszaélni az idejükkel. Az egyik így szól, most a '93asról van szó. "Az alapok egyéb tartós befektetései kevéssé voltak eredményesek. A befektetett pénzügyi eszközökben 829 millió forint tényleges veszteség következett be (Lupisügy). A korábbi évek ü gyletei (Ybl Bank stb.) miatt ugyanakkor 800 millió forint volt a veszteség. A befektetésekkel összefüggésben végül is összesen 2 milliárd 785 millió forintot értékvesztésként számoltak el, részben a veszteségek miatt, részben pedig a tartós befektetések p iaci megítélésének egy éven túli visszaesése kapcsán. Ebben szerepet játszott, hogy a '9293as évek során túl nagy kockázattal járó, kellően át nem gondolt ügyleteket bonyolítottak le." Nem sorolom tovább az idézetet. 1992- és '93ban 2,7 milliárd forint - ugye, nem kell elmagyaráznom az akkori árfolyamot és a mait - bizony egy igen jelentős összeg volt, és egyértelműen és bizonyíthatóan konkrét - vagy a hozzá nem értés, vagy a gondatlan kezelés, most már messzebb nem akarok menni - ügyletekhez kapcsolódot t. Furcsa módon az akkor parlamenti felügyelőbizottság égisze alatt működő intézmény keretei között nem váltott ki ilyen elemi érdeklődést és felháborodást sem az önök részéről, sem más pártok részéről, illetőleg kiváltotta akkor azt a gondolatot a pártok nagy többsége részéről - így fogalmazok , hogy jó lenne önkormányzati alapokra helyezni a társadalombiztosítás igazgatását. A másik ehhez kapcsolódó érvelésük, hogy nem hozott semmit az önkormányzati szisztéma. Ez szintén nem felel meg a valóságnak. Az ön kormányzati szisztéma egyebek mellett azt hozta, hogy végrevalahára elkülönült a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás egymástól, végrevalahára egyre inkább átláthatóbbá vált mind járulékoldalról, mind a felhasználás oldaláról, mind pedig a két bizt osítási alap közötti pénzügyi kapcsolatok oldaláról, hogy valójában miről is szól ez a bizonyos társadalombiztosítás. Ez kifejezetten, elsősorban - sőt mondhatnám: kizárólag - az önkormányzatok által elvégzett nem kis munka, semmilyen állami segítséget nem kaptak hozzá. Sőt, meg kell mondjam - ebben kénytelen vagyok így fogalmazni , a mindenkori pénzügyminisztériumok szemlélete ellenében maguk védték azt az álláspontot, hogy a nyugdíjjárulék arra való, hogy nyugdíjat fizessenek belőle, az egészségbiztosítá si járulék pedig arra való, hogy az egészségbiztosítás szempontjai szerint költsék el.
