Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. június 25 (2. szám) - A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP):
33 Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Baráth Etele, Magyar Szocialista Munkáspárt... (Derültsé g. - Moraj. - Taps.) - Magyar Szocialista Párt. (Közbeszólások a bal oldalról: Mondjon le! Gyere lejjebb! Gobelin! Hányas volt a párttagkönyved?! - Zaj.) DR. BARÁTH ETELE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Tőlem még az is lehet... Engedtes sék meg, hogy egy egészen kicsit a történelmi múltjával, azaz az örökséggel foglalkozzak, ami a területfejlesztést és e minisztérium kialakítását illeti. Nyilván majd nagyon sokat le kell vonni abból, amit én mondok, mert lehetséges, hogy ebben az ügyben t úlzottan érintett voltam. De szeretném elmondani, hogy 1998ban, amikor megszűnt az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, és kialakult a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium, új államtitkárként többek között a városrendezés, a területrend ezés feladatainak az új minisztériumba történő átviteléért voltam felelős. Majd amikor az igen nagy tiszteletű rendszerváltó miniszterelnök úr, Antall miniszterelnök úr felkérte, kijelölte Keresztes K. Sándort környezetvédelmi miniszternek, akkor én voltam az, aki Keresztes K. Sándor segítségével megkerestem Antall miniszterelnök urat, mikor már ki volt jelölve mint környezetvédelmi miniszter - a szakma teljes támogatásával , hogy az adott új kormányzat adjon a területfejlesztésnek területet. Hosszú egyezt etés után - egykét elvet elmondanék majd, hogy miért - a Környezetvédelmi Minisztériumhoz került Antall József úr bölcs döntése alapján először a magyar kormányzati struktúrán belül a területfejlesztés. Nevezetesen a legegyszerűbbet mondanám - hogy rövid legyek : általában a fejlett országok fejlett területein a legfejlettebb a környezetvédelem tevékenysége, és a környezetre legkevésbé ártalmas a gazdasági tevékenység és minden más, példának okáért a mezőgazdasági tevékenység. Azt gondolom, ha örökségről beszélünk, az antalli örökség egyik szerves része volt, hogy felismerte azt, hogy ez egy milyen jelentős tevékenység, és felismerte azt, hogy olyan helyre kell tenni, ahol egy másik olyan tevékenységgel van együtt, amely szintén ágazatközi tevékenység, teh át különböző tényezők közötti együttműködésen, a közöttük lévő koordináción és kooperáción alapul; ez okozta azt, hogy abban a tárcában volt. Én tehát azt gondolom, hogy ez egy nagyon nagy lépés. Azzal, hogy megszüntette az antalli örökséget hirdető új pol gári kormány ezt a tevékenységet a címében is, rendkívül veszélyes helyzetbe sodorta a tevékenység lényegét. Azon kívül, hogy veszélybe sodorta a tevékenység lényegét, rögtön nagyon kemény belső ellentmondásokat is beépített a kormányzati szerkezetbe. Neve zetesen, amikor gazdasági csúcsminisztériumról van szó, akkor tudni kellene azt, hogy Torgyán miniszter úr tulajdonképpen megkapta a gazdasági csúcsminiszter szerepét anélkül, hogy őt annak neveznénk - most már kettő van a kormányzatban , pedig nyilvánval ó, hogy az ügyek jelentős vitelében kancelláriába is tartozni fog mindez a tevékenység. Apropó kancellária: egyébként Ausztriában, Németországban is a kancellária tevékenysége a területfejlesztés. Azt gondolom, hogy itt is egyfajta csúszás van, akár a dolo g logikáját nézzük, akár pedig az örökséget. Azt hiszem, jó volna felidézni azt, hogy ebben a Házban az akkori ellenzék - a Fidesz és a Kisgazdapárt - támogatásával úgy lett elfogadva a területfejlesztési törvény, majd az országos területfejlesztési koncep ció, hogy annak lényegét mindenki osztotta, nevezetesen: az önkormányzatok, az állam és a komplex gazdasági szféra közötti együttműködést biztosítja. Ennek az együttműködésnek a kiépítésére létrehozta az adott tanácsot, az Országos Területfejlesztési Tanác sot, a Regionális Területfejlesztési Tanácsot és így tovább. Felhívom a figyelmet arra, hogy ez a törvény például két olyan térségben nevezett meg regionális tanácsot, mint a Balaton vagy a budapesti agglomeráció, amely semmiféleképpen nem lehet a rosszul fordított és félreértelmezett vidékfejlesztés terrénuma.
