Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. július 3 (5. szám) - Határozathozatal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - "Az új évezred küszöbén - kormányprogram a polgári Magyarországért" című előterjesztés vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SCHWARCZ TIBOR (MSZP):
293 forint. Teljesen természetes, hogy ennek a forrását meg kell teremteni. Ha ez rendelkezésre áll, akkor beszélhetünk valamiről, ha nem, akkor csak álmodozunk. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót Schwarcz Tibor képviselő úrnak, MSZP; őt követi Sasvári Szilárd, Fidesz. DR. SCHWARCZ TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztett kormányprogram olvasása során bizakodással állapítottam meg, hogy az egészségmegőrzés, a prevenció mennyire fontos része a programnak, s milyen fontos szerepet szán a Fidesz megelőzésnek, hiszen ennek támogatására önálló egészségfejlesztési kutató intézetet kíván létrehozni. Meg kívánja tartani és fejleszteni kívánja a szűréseket is. A prevenció jelentős részét a háziorvoshoz telepíti. Bevezeti a NATból kimaradt egészségtanoktatást az iskolákban. A védőnők szerepének növelése is igen örvendetes. Ezen megoldások hogyanja sok izgalmas kérdést vet fel bennem, hiszen ha a háziorvosi és a házi gyermekorvosi rendszert magánosítjuk, mint a program mondja, akkor miként tesszük őket az ellátásért felelőssé. Ez jelenleg települési önkormányzati feladat, hogy miként lehet ezen formában a háziorvosokat a prevencióban jobban érdekel tté tenni. Ebben a rendszerben a védőnőket hova telepítjük? A magánosított háziorvoshoz, vagy ha maradnak az ÁNTSZnél, akkor pedig kivonjuk őket az ellátás frontvonalából. Az is igen elismerésre méltó, hogy a Fideszprogram csökkenteni kívánja az egészség ügyben az állam közvetlen irányítási funkcióit. Valószínűleg ebbe az irányba mutató lépés a társadalombiztosítás, az önkormányzatok államosítása is. Az egészségügyi finanszírozás régi gondját oldja meg ez a program, hiszen meg kívánja jeleníteni az amortiz ációt a finanszírozásban úgy, hogy - idézem - "az ellátásért a biztosítótól kapott összeg hatékony működés esetén fedezetet fog nyújtani a működési költségeken túl az amortizációra". A kormány növelni kívánja a kórházak önállóságát. Erre a menedzsmentet tá mogató informatikai rendszert kíván fejleszteni. Ennek lánykori neve a hasonló céllal jelenleg is futó világbanki informatikai projekt. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ez nem fogja a kórházak önállóságát növelni. A kórházi önállóság növelésének hogyanja megint csak érdekes, hiszen a kórházak jelentős része önkormányzati tulajdonban van, s a tulajdonos akarata ellenére tulajdona nehezen tud önálló lenni. Vagy ott is a visszaállamosítás a megoldás? Avagy a magánosítás? De ezt a program csak az alap- és a já róbetegellátásban kívánja megtenni. A tervezett és szabályozott piac az egészségügyben igen nehezen képzelhető el. Ha deklaráljuk a járulékfizetési alapon nyugvó szolidarisztikus egészségügyi ellátást, akkor, amikor a program kimondja, hogy minden biztosí tott a járulékkal fedezett legyen, ez igen helyes. Hiszen ismert, hogy jelenleg hárommillió ellátott után senki sem fizet járulékot. Csak a Fidesz a járulékfizetőket kapcsolja ki a befizetett járulékok feletti ellenőrzés lehetőségéből, ezt egy személyben e gy kormánybiztos kezébe teszi le. De egy többbiztosítós rendszerben sem képzelhető el a tervezett és szabályozott piac, valamint a szolidarisztikus ellátás együtt. A kiegészítő biztosítások rendszere feltételezi azt, hogy lesznek olyanok, akik ezt nem tud ják megfizetni. Akkor őket milyen ellátás illeti meg? Vagy itt is megjelenik a középosztály preferálása, mint a családtámogatások rendszerében, és felsejlik egy szegény és egy gazdag egészségügyi ellátás, az utóbbi természetesen a polgári magyarok számára.