Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 25 (340. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében a Hágai Nemzetközi Bíróság döntése nyomán kialakult helyzet megvitatására, a kormány által eddig folytatott és folytatandó tárgyalásokra és azok várható hatásainak vizsgálatára" című politikai vita - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
961 Mit jelent ez? Ez egy egyezség megkötésére történő felhívás - márpedig az egyezség lényege az, hogy az csak kölcsönös engedményeken alapuló megállapodás lehet. Abból, hogy az ítélet végül is csak összességében értelmezhető, következik mindjárt az az alapvető rendelkezési elv, hogy a kérdéseket komplex módon lehet csak megoldani. Nem lehet belőle kirángatni egyet lenegy műtárgyat sem, nem lehet belőle kirángatni egyetlenegy szempontot sem, nem lehet belőle kirángatni az egyik félnek kedvező vagy esetleg a másiknak kedvező ítéleti rendelkezést, mert ebben az ítéletben minden összefügg egymással. Mire gondolok itt tö bbek között? Többek között arra gondolok, hogy az ítélet első 130 szakaszában szereplő leírás - ami a történetet írja le, ami a felek periratait idézi, ami a petítumokat jeleníti meg, ami felhívja a nemzetközi jog szabályait, a két- vagy többoldalú egyezmé nyeket, és aztán utána valahol levonja a konklúziókat - egy esetleges újabb eljárás kapcsán igenis komoly jelentéstartalommal fog megtelni. Mert akkor már vizsgálat tárgyává kerülhet az is, hogy az az út miért vezetett el odáig, ahol ma állunk. Az alapkérd és, ami meghatározó: az 1977es államközi szerződés hatályban van. Az államközi szerződés pedig egy komplexum megvalósítására vonatkozik, amitől ugyan a felek bármikor eltérhetnek, de bizonyos keretek között és bizonyos vonatkozásokban igényelhetik annak a teljes egészében történő létrehozását és működtetését is. Miért? Azért, mert a '77es államközi szerződés öt célkitűzésből indul ki, amely célkitűzések úgy szólnak: energetikai szempontok, árvízvédelmi szempontok, a jégzajlással kapcsolatos védelmi rendsz erek és az ezzel kapcsolatos szempontok, azután a hajózás szempontjai és végül a környezetvédelem. Előrelép a hágai ítélet akkor, amikor ha nem is kiemelkedő prioritást, de jelentős prioritást ad a környezetvédelmi szempontoknak, hiszen az ítélet leszögezi azt, hogy mindezeket a célkitűzéseket megvalósítani a környezetvédelmi tudományok mai rendszere alapján lehetséges. Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, senki nincs ma abban a helyzetben, hogy egyedül, ex cathedra módon kívánja értelmezni ezt az ítéletet. A jogtudósok véleménye is és a politikai vitatkozó felek véleménye is ellentmond egymásnak. Egyben állapodhatunk meg: jóhiszemű, tisztességes, konstruktív tárgyalásokra kötelezi a feleket. Nemcsak minket, a másik felet is! Ennek mentén javasolja az egyezség megkötését, ami kiterjed mindazokra a kérdésekre, amelyekről itt szó volt. Ahhoz azonban, hogy az irányelveknek, az iránymutatásnak megfelelően megvalósulhasson az ítélet - történetesen a természeti erőforrások megosztásával kapcsolatban, ahol az ítélet c sak annyit mond ki, hogy ésszerű és méltányos megosztást kell a feleknek egymás között elérni a vízhozam megosztása tekintetében , ez feltételezi azt, hogy a többi kérdésben is meg kell állapodni. Azokban a kérdésekben is, amelyek a mi számunkra esetleg e gyáltalán nem olyan kedvezőek, mint ez, az egyébként szükségszerű követelményünk. (13.10) Az egyezségkötésnek egy nagyon fontos gátja van: mégpedig a magyar nemzet olyan jellegű érdekei, amelyek tovább nem minimalizálható k. Ezt azonban, tisztelt Országgyűlés, csak a tárgyalások menetében lehet érezni és megállapítani, csak ott lehet megmondani azt a küszöböt, hogy eddig igen, és attól már nem tovább. És még egyetlenegy dolgot szeretnék megemlíteni: ez pedig ugyancsak az ít élet értelmezésével kapcsolatos. A lényeges dolog az, hogy a felek az egymás közötti tárgyalások során hogyan értelmezik az ítéletet. Az, amit mi itt elmondtunk, az, amit egyik párt elmond, másik párt elmond, harmadik párt elmond, ez egy valamilyen kiindul ópont lehet, ez egy alap lehet. Ez lehet egy jó szándékú tanácsadás, egy jó szándékú célkitűzés, azonban realizálni csak akkor lehet azt, hogyha ez az értelmezés és az azokból adódó konkrét tevékenység találkozik a másik fél érdekeivel - mert azt is figyel embe kell venni , ugyanakkor pedig a mi érdekeinket nem csorbítja olyan mértékben, amikor már valóban nem lehetne ezt az ítéletet megkötni. Azt kérem tisztelt képviselőtársaimtól, hogy ennek a nagyonnagyon rögös útnak a végigjárásához segítsük hozzá a ko rmányt és a kormány nagy felelősséggel tárgyaló delegációját.
