Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 25 (340. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében a Hágai Nemzetközi Bíróság döntése nyomán kialakult helyzet megvitatására, a kormány által eddig folytatott és folytatandó tárgyalásokra és azok várható hatásainak vizsgálatára" című politikai vita - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz):
939 figyelmen kívül, hogy Nagymaros nem épült meg. Hiszen azzal, hogy gyakorlatilag mindkét fél elvetette a csúcsenergiate rmelő üzemmódot, felépítésének nincs többé semmi értelme." A másik két passzus ezt csak megerősíti. Nem kell tehát megépítenünk semmit. Sem Nagymarost, sem Pilismarótot. Tegnap ezt már belátta a Szabad Demokraták Szövetsége, ma pedig külügyminiszter úr az expozéjában szintén erre a belátásra jutott. Csak csöndben kérdezem meg: ezt megbeszélte Horn Gyula miniszterelnök úrral is? Tisztelt Külügyminiszter Úr! Hogyan mondhatja ön ezek után, hogy ez nem releváns? Ezt mondta ugyanis, hogy ez nem releváns. Elértük Hágában az egyik legfontosabb célkitűzésünket, hogy nem kell Nagymarost megépítenünk. (Egy hang: Úgy van!) Ön azt mondta, hogy ez ugyan igaz, nincs benne a hágai ítéletben - pontosabban az van a hágai ítéletben, hogy nem kell Nagymarost megépíteni , azon ban ez nem releváns. Hogyan mondhatja ön ezt? Hogyan mondhatja ön ezt a magyar tárgyalódelegáció összeállítójaként és vezetőjeként? Mert azt megértem, hogy a szlovák fél ezt mondja. Azt megértem, mert világos és egyértelmű, hogy ez a szlovák fél érdeke. De magyar fél hogyan mondhatja ezt? A magyar delegáció hogyan mondhatja ezt? Miért lenne ez a magyar fél érdeke? (11.20) A második fontos kérdés: "Súlyos kártérítést kell fizetnünk" - halljuk nap mint nap. "Jobb építeni, mint fizetni", hallottuk a Pénzügymin isztérium egyik munkatársától, különböző számok röpködtek itt az elmúlt hetekben, különböző arányok hangzottak el, a miniszterelnök úr 1:4 arányról, egy kormányzati előterjesztés 1:10 arányról beszélt Magyarország rovására. Mit mond a hágai ítélet valójába n, ennek a 152. szakasza? (Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) A felek, egyik fél sem - sem a szlovák fél, sem a magyar fél - kérte a kártérítési összeg megállapítását, ezzel szemben a 153. szakasz - amit már sokat idéztek - a nullszaldóról a következőképpen szól: "Tekintettel arra, hogy mindkét fél elkövetett egymást keresztező jogellenes cselekedeteket, a bíróság meg kívánja jegyezni, hogy a kártérítés kérdése kielégíthetően megoldható volna egy átfogó rendezés keretében, ha mindkét fél lemondana pénzügyi követeléseiről és ellenköveteléseiről." Ezt mondta a Hágai Bíróság. Kérem, jelöljék meg a hágai döntésnek azokat a szakaszait itt, az Országgyűlés előtt, a rádióhallgatók és a tévénézők nyilvánossága előtt, amely arról sz ól, hogy a hágai ítélet összegszerű kártérítésre kötelezte Magyarországot. Tegyék meg most, erről szól ez a vita! Milyen tárgyalási stratégia az, ahol mi mondjuk el, hogy mennyi a szlovák kártérítési igény, és nem azon fáradozunk, hogy a saját kárunkat, a magyar károkat összegezzük? Helyes tárgyalási stratégia ez? Nem hiszem. Érvényben vane az 1977es szerződés? Igen, érvényben van, ezt mindannyian tudjuk, azonban komoly megszorításokkal. Itt is érdemes idézni a hágai döntés néhány passzusát, konkrétan a 1 34. és a 136. szakaszt: "Ami 1989ben vagy 1992ben a jog helyes alkalmazása lett volna, ha akkor kerül az ügy a bíróság elé, az 1997ben az igazságszolgáltatással való visszaélés lenne." Egy kicsit később: "Elmondható, hogy a vízlépcsőrendszer építésére v onatkozó teljesítési kötelezettségeknek azon a részén, amelyet 1992 előtt nem építettek meg, az események túlhaladtak. A valóságtól teljesen elrugaszkodott igazságszolgáltatás lenne, ha a bíróság elrendelné ezeknek a kötelezettségeknek a teljes helyreállít ását és a dunacsúni létesítmények lebontását, amikor a szerződés céljai megfelelően szolgálhatóak a meglévő építményekkel." Tehát kérem, olvassák el végre ezt az ítéletet! A negyedik kérdés a vízmegosztás kérdése, ami az egyik legnehezebb kérdés, hiszen a bíróság itt konkrét mértékekről nem rendelkezett, azonban fogódzó itt is van: a 140. szakasz utolsó mondatait szeretném idézni: "A jelen ügy szempontjából ez azt jelenti, hogy a feleknek újból közösen tanulmányozniuk kell a bősi erőmű működtetésével kapcso latos környezeti hatásokat. Különösen kielégítő megoldást kell találniuk a Duna régi medrébe és a folyó mindkét oldalán lévő mellékágakba
