Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 25 (340. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében a Hágai Nemzetközi Bíróság döntése nyomán kialakult helyzet megvitatására, a kormány által eddig folytatott és folytatandó tárgyalásokra és azok várható hatásainak vizsgálatára" című politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. NEMCSÓK JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ JÁNOS (FKGP):
915 Éppen ezért csapdahelyzet ez a keretmegállapodás, ebbe semmiképpen nem szabad belemenni. Amikor a jogkövető magatartásról beszélünk a szlovák fél részérő l, akkor nagyon fontos lett volna 1992ben, amikor a magyar fél felmondta ezt a szerződést, rámutatni arra, hogy amikor Szlovákia lényegében nem jogkövető, hanem jogsértő magatartással reagált ezekre a körülményekre, lényegében saját maga lépett ki ennek a szerződésnek a kereteiből. Elhagyta ezt a kötelmet, és belekezdett egy olyan jogsértő, önbíráskodó magatartásfolyamatba, ami egyértelműsíti, hogy lényegében ők is tudomásul vették ennek a szerződésnek a megszűnését. Mert egyébként ezt a jogsértő magatart ást nem kezdhették volna el. Tehát önként kiléptek, önként felhagytak a jogkövető magatartással, mert ilyen esetekben, amikor egy szerződést az egyik fél felmond, a másik szerződő félnek a szerződés keretei között kell a jogorvoslati lehetőségeket megtalál nia. Tehát mindenképpen a szerződés keretei között kellett volna maradni. Akkor, amikor ők ezt félrerúgták, eldobták, kiléptek ennek a szerződésnek a kereteiből, abban a pillanatban ez a szerződés megszűnt. Nem tudom, hogy Hágában hivatkoztake önök erre. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) A külügyminiszter úrnak szólt ez a kérdés. Nyilván majd reagál rá. De ezen túlmenően ismeretes az, hogy ezek az ítéleti megállapítások egyáltalán nem hozzák hátrányos helyzetbe Magyarországot, mint ahogy az a szo mszédos államban elég széles körökben elhangzik. Vannak olyan szakértők, akik egyértelműen megállapították azt - az újság le is hozta, önök is olvasták bizonyára, de akik nem, azoknak felolvasnám , hogy a kitűnő szakértőik milyen megállapításokat tettek. "Kitűzött céljaink közül hetet elértünk, hármat nem. Magyarország nyert a következő kérdésekben: nem kell csúcsra járatni Bőst nem kell megépíteni Nagymarosnál vagy máshol egy második erőművet a jelenleginél sokkal több vizet követelhetünk a szigetközi főm ederbe, minimum a vízhozam a felét Bős csak akkor üzemelhet, ha megfelel a modern környezetvédelmi szabványoknak és szabályoknak. Magyar győzelem az is, hogy Szlovákiának egy percig sem lenne szabad üzemeltetnie a "C" variánst, és köteles az összes kárt me gtéríteni." Tehát mi itt a lényeg? Az, hogy egy percig sem lenne szabad üzemeltetni a "C" variánst, azért, mert jogsértő magatartással valósították meg. Ez a lényeg. Ez a lényege ennek az ítéletnek, és az, hogy senki nem írja elő nekünk kötelezettségként, hogy építsünk gátat. Csak a szerződés keretét hagyta meg a Hágai Nemzetközi Bíróság. Ilyen formában azok a tervek, amelyek napvilágot láttak, és azon sikertelen próbálkozások özöne, amelyeket a kormány felmutatott ebben a kérdésben, teljesen nyilvánvalóan egy kudarchelyzet átélésére ösztönöz bennünket, illetve azt éljük át. Ezt a kudarchelyzetet, ezt a megszégyenítő kudarchelyzetet kénytelenek lennénk elviselni akkor, ha ez a megállapodás megszülethetne. Mi lenne, ha megépülne ez a gát, tisztelt képviselőtá rsaim? Az, hogy milyen területek kerülnének víz alá, az a szakértői véleményekből részletesen megállapítható, és szakkérdésekbe, műszaki szakkérdésekbe nem nagyon akarok belemenni, de egyáltalán nem közömbös, hogy mennyivel emelkedne meg a vízszint, ez mil yen veszélyt jelentene Esztergomra, a környező településekre, hogy milyen a víz minősége, ami Budapest szempontjából is nagyon jelentős, de nemcsak Budapest, hanem a Duna völgyében levő települések lakosainak szempontjából is. Tehát akkor, amikor erre 400 milliárdot vagy akár 600 milliárdot vagy 350 milliárdot terveznek fordítani, akkor lényegi kérdésként merül fel, hogy ha nem kell, akkor miért. Kinek az érdekében áll az - és mindig azt kell vizsgálni egy esemény mögött, kinek az érdekében áll , hogy ez m egépüljön? Nyilvánvalóan erre csak akkor kaphatnánk választ, ha egy teljes vizsgálatot folytatna le az Országgyűlés úgy, ahogyan azt dr. Torgyán József még az elmúlt év őszén benyújtotta indítványában, amelyben egy bizottság felállítását kérte az előzménye k kivizsgálására, arra, hogy milyen szakértők, milyen szakértői csoportok, milyen kivitelező társaságok milyen összegeket vettek fel tételesen, és kinek a személyes felelőssége állapítható meg ezekben az ügyekben. Nyilvánvaló, hogy csak egy teljes, tételes vizsgálat deríthet fényt arra, hogy milyen érdekkörök mozgatják ezeket a kérdéseket. Mert megint csak azt mondom, mindig azt kell vizsgálni, kinek az
