Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 3 (333. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF):
89 Megadom a szót dr. Medgyasszay László képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum, tízperces időkeretben. DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tárgyalt törvény tervezettel kapcsolatos mondandómat négy kérdés köré csoportosítom: 1. miért kell állatvédelmi törvény, mire kell az állatvédelem?; 2. mennyire felel meg a törvény a kitűzött célnak a törvény alanyai szempontjából?; 3. mennyire felel meg a tervezet államig azgatási szempontból?; 4. mi a teendő, hogy ez a törvény célkitűzéseinek megfelelő és minőségű, végrehajtható jogszabály legyen? Tisztelt Ház! Ez a törvény is azok közé tartozik, amelyek kapcsán elmondhatjuk, hogy egy adósságát törleszti az Országgyűlés, a mikor ezzel a törvénnyel foglalkozik. Nemcsak a társadalmi elvárás miatt mondom ezt, hanem mint állatorvos is, aki valóban tudom, mennyire fontos, hogy az állatok védelmével foglalkozzunk. Napjainkra a természet rendje nagymértékben felborult, és ezt a ren det az ember borította fel; ugyanakkor az ember, mert érdekei is ezt kívánják, a természet rendjét igyekszik szabályozással visszaállítani a normális helyzetre. De fel kell tenni a kérdést: meddig tart a szabályozás határa, hol a határ? A Földön különféle kultúrák alakultak ki, ezért napjainkban nem lehet lemásolni egyetlen külföldi szabályozást sem. Mert például az Európai Közösség a BSE miatt halomra öleti a marhákat, ami ellen a hinduk tiltakoznak, és menedékhelyet kívánnak, követelnek az érintett állato k számára. Spanyolországban gondtalanul működik a bikaviadal intézménye, és a világ számos pontján kedvelt fogás a kutyahús; az iszlám a sertéshúst tiltja. Az ősember állatbőrt öltött, napjainkban viszont az állatvédők tiltakoznak a vadon élő állatok prémj ének ruházkodás céljára való felhasználása ellen. Angliában betiltották a szarvasvadászatot, ugyanakkor a rókafalkavadászat ma is dívik. Felteszem a kérdést - utalva Kertész kollégám néhány szavára is , hogy mi a különbség a tenyésztett állatok kísérleti célra való felhasználása, vagy éppen a kóbor ebek befogás után megfelelő eljárással való felhasználása között. Elég bonyolult és komplex a kérdés, hogy az emberi felelős magatartást az ember érdekében, a természet védelmében és az élőlényekkel szemben sza bályozzuk. Nagyon sok lyuk van az eddigi törvénykezésünkben, az állategészségügyi, az állattenyésztési, a halászati, az erdészeti törvényekben, de még a természetvédelmi törvény is elsősorban emberszempontú. Ennek a törvénynek a célja elsősorban az állato k védelme. Mennyire felel meg a törvény a kitűzött célnak a törvény alanyai szempontjából? Praktikus megfogalmazásból négy csoportot említek: a vadon élő állatok, a gazdasági haszonállatok, a kedvtelésből tartott állatok és a kísérleti á llatok csoportját. Nézzük a vadon élő állatok szempontjából a törvény paragrafusait! Fontos feladata e törvénynek, hogy lefedje a teljes állatvilágot, kitöltse a más törvények által hagyott lyukakat. Hogy feladatának eleget tegyen, véleményem szerint szüks éges a törvény hatályának kiegészítése. (9.30) Ugyanis a jelenlegi megfogalmazással kiesnek a jogszabályi rostán a vadon élő, a természetvédelmi törvénnyel nem protekcionált állatfajok, például veréb, szarka, patkány, róka s a többi. A törvény ezen felül a fogva tartást tartja alaphelyzetnek; nem kezeli a vadon élő állatok üldözését, a zavarást, az élőhely elvonását. A gazdasági haszonállatok vonatkozásában meg kell említenem, hogy a tervezet több helyen is nem életszerűen hivatkozik a gazdasági következmén yekre. Tudomásul kell venni, hogy e szabályok szigorú betartása rövid távon igen komoly anyagi áldozatokat követel. Tudomásul kell venni a gazdasági haszonállatok tartási körülményeit, és a laboratóriumi állatkísérletek is pénzkérdés. Ha bármely okból bárm elyik tevékenység nem éri meg, akkor abbamarad a tevékenység. Tisztázandó, mit értünk az állattartók körében szokásos beavatkozás alatt. Ezt jogszabályban kell meghatározni, ugyanis egyes tulajdonosok maguk ivartalanítanak, fogaznak, faroktalanítanak s a t öbbi. Ezek a beavatkozások tisztázandók például az ebtenyésztők standardjainak megváltoztatása
