Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 3 (333. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF):
90 vonatkozásában is. Nem fogadható el a házi vágásoknál adott vágási szabadság. A nyúlra, sertésre, kecskére és juhra vonatkozóan indokolatlan felmentést adni a ká bítás alól, még ha az átmenetileg egy durva módszer, a taglózás módszere is. Hasonlóan nem szerencsés a vágóállatok körének meghatározása a 12. §ban meghatározottak szerint. Ugyanis hová sorolható a vágóállattá előlépett gímszarvasállomány, a mára kialaku lt több tucat struccállomány, és mi a biztosíték arra, hogy a jövőben ma még nálunk nem honos állatfajok nem kerülnek ebbe a körbe? Ezért szerencsésebbnek tartanám felhatalmazást adni a Földművelésügyi Minisztériumnak e kör rendszeres, ismételt szabályozás ára. Újból megfontolandó a libatömés, tépés kérdése. E kérdéskörben nagyon pontosan meg kell fogalmazni a tulajdonosi jogok, a szakmai lehetőségek és a gazdaságosság, valamint a társadalomnak az élőlényekkel szembeni felelősségének az egyensúlyát. A harma dik, törvény által érintett nagy kör a kedvtelésből tartott állatok köre. Logikailag sem helytálló, hogy az ebtörvény foglalja magába az állatviadalok tilalmát. E tervezetnek kell ezt a megfogalmazást, szabályozást az állatviadallal kapcsolatban jól meghat ározni. Ugyanakkor az ebtörvény sem utal a ma már sajnos gyakorlattá vált, bár tiltott - de ne hunyjuk be a szemünket, tudunk róla - emberállat viadalról, épp a kutyákkal kapcsolatban. Mint jogi kiskaput, ezt is be kell zárni. A tervezet nem foglalkozik a z állatversenyekkel sem. A tervezetből hiányzik az ösztönzés a nemkívánatos szaporulat elkerülésére. Például Angliában és más fejlett országokban a kedvenc állatok több mint fele már sterilizált, és ezt továbbra is szorgalmazzák és reklámozzák. Hangsúlyozo ttabban kell érvényesíteni a törvénynek azt a szándékát, hogy a tenyésztőket is korlátozza a csupán öncélú, kuriózumszámba menő eredmények elérésében. Például ma már létezik galambfajta, amely standard állapotban tollazata miatt nem lát, amely csőralakulás a miatt nem tudja nevelni utódait és így tovább. A negyedik nagy kör a kísérleti állatok köre. Erről talán röviden annyit, hogy az állatkísérleteknél még egyértelműbben kell kihangsúlyozni, hogy csak engedélyezett intézményben, engedéllyel rendelkező szemé lyekkel és engedélyezett kísérleti terv alapján lehet végezni. Szeretnék ismételten visszautalni Kertész képviselőtársam és állatorvos kollégám gondolataira, valóban meg kell fontolni - amire én is utaltam , hogy mi a különbség a tenyésztett kísérleti áll atok és a befogott kísérleti állatok között; a kísérlet szempontjából semmi. Eljárásjogilag meg kell találni a lehetőséget az egyébként is halálra ítélt, befogott ebek, macskák, egyéb állatok tudomány céljaira történő felhasználására. Nem pazarolhatunk ann yira ebben a szegény országban, hogy ezt ne fontoljuk meg, természetesen a humanitás, a járványvédelem és az egyéb szempontok kidolgozásával és figyelembevételével. A harmadik kérdéskör... - és elnézést, hogy csak röviden próbálom érinteni az egyes kérdésk öröket, hiszen 10 percben nem lehet mindent elmondani; majd a részletes vita során a benyújtott módosító indítványokkal kapcsolatban lesz módom arra, hogy még kifejtsem némely kérdésben a véleményemet. De azért röviden arról is szeretnék beszélni, hogy men nyire felel meg a tervezet államigazgatási szempontból. A tervezet például bevonja, de nem tisztázza a civil szervezetek szerepét. Melyek azok a szervezetek, amelyekre gondolunk, gondolhatunk itt? Félreérthetetlenül ki kell mondani, mely szervezeti kör jöh et szóba tárgyalófélként, javaslattevőként. Az országban feltalálható összes, az egyesülési törvény alapján bejegyzett társaságra vonatkozike a törvény, vagy csak azokra, amelyek az ország egész területén működnek vagy egyéb kritériummal rendelkeznek? Itt kell felvetnem az úgynevezett pitbulltörvény kérdését. Már akkor, amikor tárgyaltuk, az volt az álláspontom, hogy az úgynevezett pitbulltörvény általában a veszélyes állatok tartására is terjedjen ki. Ezt akkor nem cselekedtük meg. Most szerencsére vissza köszön az akkori javaslatom, és a törvény foglalkozik a veszélyes állatok tartásával.
