Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 24 (339. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - a miniszterelnökhöz - "Kinek mit érnek a kormány hangulatkeltő kampányfogásai?" címmel - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
818 DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány az évek óta tartó restrikci ós, megszorító intézkedéseket hozó gazdaságpolitikája után a nyugdíjasok millióit az éhen halás szélére juttatta. A választások előtt négy hónappal - nyilvánvalóan kampányfogásként - nagyvonalú, jól hangzó, de semmit nem érő intézkedéseket harangozott be. A 65 évesnél idősebbek utazási kedvezményeiről szóló rögtönzött miniszterelnöki bejelentés sántít. Máris kiderült, hogy a 65 éven felüliek mégsem repülhetnek teljesen ingyen, korlátozás nélkül a Malév járatain; utazás csak főszezonon kívül kedvezményezett, és az sem igaz, hogy az ingyenesség semmiféle többletköltséget nem okoz. Ezt úgy hívják: nesze semmi, fogd meg jól! A BKVnak, a MÁVnak és a Volánnak is a fejlesztési vagy szinten tartási költségeiből kell elvonnia a bevételkiesés fedezetét vagy a bevéte lkiesést a jegyárak tervezettnél magasabb emelésével teremthetik elő - az állampolgárok kárára. A miniszterelnöki ad hoc szociálpolitika forrásait a költségvetésnek kell állnia. A minimálnyugdíj közelében tengődő 3 millió nyugdíjas jobban örült volna, ha a kormány 3 évvel ezelőtt emberi élethez méltó megélhetést biztosított volna a számukra. Ma a nyugdíjas dilemmája az, hogy egyene vagy fűtsön, mivel a lakásrezsi költségeit, a villany- és gázszámláit nem tudja kifizetni; attól retteg, hogy a nyugdíjából me g tude élni a következő nyugdíjig. A tehetősebb nyugdíjas, aki meg tudja fizetni a repülőtéri illetéket és a jegy árának bizonyos százalékát, legfeljebb azzal fog jól járni, hogy legalább kétszer eszik, amiért persze fizet is. A repülővel történő utazás s orán a Malévjárati rendszer működése miatt minimálisan 36 órát kell külföldön tartózkodnia, amennyiben megfelelő valutafedezettel rendelkezik. Ez év január 1jétől újból emelték a villany, a gáz, a melegvíz, a távbeszélő, a víz- és a csatornaszolgálta tás díját. Drágult a kenyér - már 130 forint , a péksütemény, a tejtermékek és a gyógyszer ára is. Az üzemanyag áráról nem is beszélek, melynek további áremelést kiváltó, begyűrűző hatása csak most fog jelentkezni. Elszomorító, hogy a miniszterelnök és a kormány ezt a megfáradt, sokat dolgozott és szenvedett réteget akarja bevonni a választási kampányba, ahelyett, hogy a megélhetési és a lakhatási költségeit, vagy a gyógyszer árát csökkentené tisztességes árpolitikával. Közben a kormány maga asszisztált ah hoz, hogy a külföldi tulajdonos energiaszolgáltatók negyedévenként emelik az áraikat, biztosítva maguknak az állam által garantált 8 százalékos hasznot. Közben a villanymérő óránál megjelenő áram 4,9 forint/kilowattórába kerül a szolgáltatónak, a fogyasztó pedig ezért 15,3 forint/kilowatt, azaz háromszoros árat fizet. Kérdezem államtitkár úrtól: a nyugdíjasokat érintő hangulatjavító intézkedéseket miért nem 3 évvel ezelőtt hozták meg? A nyugdíjasok megélhetési költségeit mikor szándékozik javítani a kormány ? Várom államtitkár úr válaszát. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációra Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár válaszol. Megadom a szót. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt azzal szeretném kezdeni, gondolom, ön is tudja, hogy a gazdaság helyzetét és az életszínvonalat sajnos nem lehet egymástól elválasztani; többen megpróbálták már a magyar történelem ben, a Kádárkorszaktól kezdve, és ennek a mai napig fizetjük az árát. Ebből következően az, hogy az életszínvonal területén mit vagyunk képesek felvállalni, és ezen belül - ami egy nagyon fontos kérdés - a nyugdíjak tekintetében mit lehetséges tenni, ez n agymértékben azon múlik, hogy a magyar gazdaság mit képes produkálni. Az ön első kérdésére a válasz mindebből következik: azért volt lehetőség a nyugdíjak komolyabb emelésére ebben az évben - és azt gondolom, itt tényleg a normális január 1jei nyugdíjemel és az,
