Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 17 (337. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5399. szám), valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KÓNYA IMRE (MDNP):
552 alkotmányos rendet, ho gy nem képes kompromisszumra jutni kormányoldal és ellenoldal , akkor megoldjuk a politikai problémát: az aktuálpolitikai igényeknek megfelelően megváltoztatjuk az alkotmányt. Úgy gondolom, hogy ezt nem lehet megtenni, ezért a leghatározottabban ellenezzü k az alkotmánymódosítást. Hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását nem ellenezzük teljes egészében, annak az az oka, hogy a magunk részéről úgy érezzük: egyetlenegy pontjában igenis van olyan indok, amely a működőképesség biztosítása, egyébkén t viszont a többi részében ilyen indok nincs. Miről van szó? Arról van szó, hogy szintén ízlésünk ellen való, hogy az alkotmánybírósági törvény módosításával meghosszabbítsuk az eredetileg 9 évre megválasztott alkotmánybírák mandátumát 12 évre. Hangsúlyozo m, ízlésünk ellen való, mert általában nem szerencsés dolog, ha megválasztunk valakit egy meghatározott időre, és akkor menet közben módosítunk. Hozzáteszem, hogy ez egészen más dolog, mint az az alkotmánymódosítás, amit végül is mindkét kormányzó párt tám ogatott, hiszen másképp nem is lehetett volna meghozni az alkotmánymódosítást, amelyik az önkormányzati képviselők mandátumát több mint három hónappal lecsökkentette. (11.10) 3200 önkormányzati testületről, számos önkormányzati képviselő és polgármester ma ndátumának a lerövidítéséről van szó. Ez valóban jogbiztonságot sértő dolog. Két okból különbözik ez a mostani szituációtól. Az egyik ok az, hogy itt nem rövidítésről van szó, hanem hosszabbításról; tehát a megválasztott személyek jogait nem érinti. Ezt az ért hangsúlyozom, mert az Alkotmánybíróság egy korábbi kiélezett vitában - ahol egyébként a mi álláspontunk szerint nem volt helyes a polgármesteri összeférhetetlenséget az országgyűlési képviselőséggel utólag eltörölni, és ezt a szabályt azokra az országg yűlési képviselővé választott polgármesterekre is érvényesíteni, akiket még nem olyan szabályozás mellett választottak meg országgyűlési képviselővé, amely szabályozás mellett nekik le kellett volna mondaniuk a polgármesteri mandátumokról; hangsúlyozom: ne m volt helyes, de az Alkotmánybíróság többsége akkor, egyébként 5:4 arányban - úgy foglalt állást, hogy ez önmagában nem alkotmányellenes. A legfőbb érv az volt, hogy azért, mert nem csökkentették a jogaikat, nem jogelvonás történt, hanem tulajdonképpen jo gbővítés. Tehát az adott esetben, hangsúlyozom, nem értettünk egyet ezzel az alkotmánybírósági döntéssel, ennek ellenére itt kétségkívül jogbővítésről van szó; ennyiben más, mint az a helyzet, amelyet szintén kifogásoltunk, hogy az önkormányzati képviselők mandátumát megrövidítették. De más, nagyon fontos szempontból is más ez a helyzet. Nevezetesen arról van szó, hogy a nép választotta az önkormányzati képviselőket. Itt fölmerülhet a kérdés, hogy az Országgyűlés, egy másik testület milyen alapon rövidíti m eg azt a mandátumot, amelyet a nép adott abban a tudatban, hogy négy évre adja. Ugyanakkor a parlament választotta meg 9 évre az alkotmánybírákat, tehát nem történik olyan jellegű jogsérelem, a demokráciának olyan sérelme, a népfelség elvének olyan jellegű sérelme, ami az önkormányzati képviselők mandátumának megrövidítése vonatkozásában igenis fennállt. Egyébként az Alkotmánybíróságnál az önkormányzati képviselők mandátumáról szóló döntést megtámadtuk, és - mint igazságügyminiszter úr bólogat - megszülete tt a döntés. Elutasították a panaszt, egyébként két különvéleménnyel, amelyek egy az egyben osztották a mi álláspontunkat. De csak azon az alapon utasították el, hogy a hatályba léptető rendelkezés is valahol része az alkotmánymódosításnak, és itt mint alk otmányozó hatalom járt el az Országgyűlés, tehát bármennyire is jogbiztonságot sértő, hatáskör hiányában nem nyúlhat hozzá az Alkotmánybíróság, mert ezt az egyébként nem jogállami megoldást alkotmánymódosításra alkalmazták. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt t ehát ilyen aggály nem merül fel. Ezért érthetetlen számomra, hogy az a kisebbik kormányzó párt, amely gond nélkül megszavazta azt az alkotmánymódosítást, amelyre az előbb utaltam, és ami az önkormányzati képviselők mandátumát csökkentette, most itt aggályo kat fogalmaz meg. Nem gond nélkül, valóban - egyik képviselőtársam integet , tudom, hogy a Szabad
