Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 17 (337. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5399. szám), valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
544 Alkotmánybíróságra vonatkozó részeit, azokat a részeket is, amelyek sok tekintetbe n megegyeznek azokkal a javaslatokkal, amelyeket a kormány most benyújtott az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása érdekében. Az Alkotmánybíróság írásban nyilatkozott, ezek nagy részét visszaigazolta, bár nem minden elemét. Az elmúl t év tavaszán az Alkotmánybíróságon - az Alkotmánybíróság elnökének nagyon megtisztelő meghívására - sor került egy beszélgetésre, ahol az alkotmányügyi bizottságból minden párt egyegy tagja részt vett. Ott ismét felvetődtek az átfogó revízió kérdései, és felvetődtek az aktuális szervezeti, jelölési kérdések is. Egy nagyon toleráns, sok tekintetben megegyezéssel kecsegtető beszélgetésre került sor. De ennek a beszélgetésnek természetesen csak szakmai kötőereje volt, semmilyen más - politikai vagy közjogi - nem. (10.30) (Dr. Trombitás Zoltán helyét a jegyzői székben Tóth Tihamér foglalja el.) Ez év elején került sor a kormányfő és az Alkotmánybíróság tagjainak a találkozójára, ahol természetszerűen már csak a legégetőbb kérdések kerülhettek napirendre, és kö rvonalazódott valamilyen megoldás, megoldási javaslat, és végül is ennek a megoldási javaslatnak az írott formáját kaptuk kézbe az alkotmánytörvényt módosító törvénytervezet és az alkotmánybírósági törvényt módosító törvénytervezet formájában. Azért mondta m és elevenítettem fel ezeket - elnézést, nem voltam itt a miniszter úr expozéjánál, lehet, hogy ő mindezeket érintette, akkor elnézést kérek, hogy ismétlésekbe bocsátkoztam , hogy nehogy azt higgye valaki, hogy most hirtelen előrángatott megoldási javasl atokról vagy problémákról gondolkodunk vagy van szó. A terv az volt kéthárom éven keresztül, hogy átfogó revízióra van szükség, aminek első lépése az lett volna, hogy kétszintű legyen az Alkotmánybíróság szabályozása, az ügyrendi törvényre nem lenne szüks ég. Akkor vetődött fel a hatáskörnek a szűkítése, az Alkotmánybíróság is egyetértett ezzel. Új hatásköri elemnek az alkotmányjogi panasz, az alapjogi alkotmánybíráskodásnak az esetleges bevezetése. Személyi, szervezeti megoldásokkal kapcsolatos átfogó reví ziók vetődtek fel, ma már nyilvánvaló, hogy erre nem kerülhet sor. (Boros László helyét a jegyzői székben Szili Sándor foglalja el.) Mire kerülhet sor? A legégetőbb kérdések megoldására. Vane ilyen? Szerintem van. Három olyan kérdés van, amely feltétlen rendkívül gyors szabályozást igényel, részben az alkotmányban, részben az alkotmánybírósági törvényben. Ez a három fő kérdés szerint egyrészt a jelölés másrészt az újraválaszthatóság kérdése, ezzel összefüggésében a megbízatási idő felemelése a harmadik a hatáskör, az Alkotmánybíróságnak a hatásköre. Ebből egy dolgot megoldott a parlament, az úgynevezett előzetes normakontrollnak sehol máshol nem létező formáját a parlament azóta már megszüntette. Újabb hatásköri problémára - nevezetesen hogy az absztrakt a lkotmányértelmezésre szükség vane vagy nincs - most már ez a parlament nyilvánvalóan nem fog kitérni, és nem fog ezen elgondolkodni, majd a következő parlament illetve az alapjogi bíráskodásról, amit az én véleményem szerint be kellene építeni az Alkotmán ybíróságnak a hatáskörébe, már megint csak nem tudunk vitát folytatni. Viszont a két legégetőbb témakörben, az alkotmánybírák jelölését, illetve az újraválaszthatóságát illetően azt gondolom, hogy a parlamentnek sürgősen döntést kell hozni. Miért? Mi indok olja azt, hogy a parlamentnek ebben az ügyben sürgősen törvényt kell módosítani? Egyrészről azért, mert nyilvánvaló, hogy az új alkotmány elfogadására belátható időn belül nem kerül sor, tehát ahhoz kötni az Alkotmánybírósággal kapcsolatos égető feladatok megoldását teljesen lehetetlen és értelmetlen. Az is sürgeti a megoldást, hogy ismét választani kell, már kellene, már napirenden kellene hogy legyen két új alkotmánybírónak a megválasztása, akiknek februárban és márciusban jár le a mandátumuk. Ősszel háro m új alkotmánybírónak, jövő nyáron ismét három új alkotmánybírónak jár le a mandátuma, tehát másfél éven belül nyolc alkotmánybíró elhagyja az
