Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 17 (337. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5399. szám), valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
541 DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Két törvényjavaslat fekszik a Ház előtt: az egyik a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló törvény módosításáról, a másik pedig az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításáról beterjesztett törvényjavaslat. Az alkotm ánymódosítás az alkotmánybírák hatályos jelölési rendjét kívánja megváltoztatni. (10.10) A jelenlegi helyzet értelmében az alkotmánybírák egy olyan jelölőbizottság jelölése alapján kerülnek a Ház által megválasztásra, mely jelölőbizottságban minden parlame nti frakcióval rendelkező párt egyegy képviselője részt vesz. Most hallhattuk a szabaddemokraták képviselőjének okfejtését, amelyben ostorozta ezt a rendszert, hogy ez gyakorlatilag rendkívül nehézkessé teszi a jelölést. Én úgy gondolom, azon nem lehet vi tatkozni, hogy ez a jelölési módszer valóban csak egy konszenzusos megoldást tesz lehetővé. Nem vitatom azt sem, hogy maga a jelölési eljárás sem egy könnyű procedúra; de igen tisztelt képviselőtársaim, vajon a demokrácia azért találtatott ki, hogy egy kön nyű megoldást adjunk a társadalomnak? Szó sincs róla! A demokráciánál nehezebb feltételrendszert soha sehol nem találtak ki, de jobbat se találtak ki a demokráciánál. Márpedig ha ezt a demokratikus jelölési rendszert, amely az egész társadalom véleményét l efedő politikai pártok jelölése alapján jön létre, félretesszük, és helyette egy látszatdemokratikus eljárási rendet vezetünk be, akkor egyértelmű, hogy szűkítjük a demokráciát. Ez pedig egyértelműen ellentétes a Független Kisgazdapárt megítélésével és tör ekvéseivel, és már most szeretném jelezni: a Független Kisgazdapárt soha semmilyen olyan javaslathoz nem fog támogatólag a saját álláspontjával fellépni, amely a demokrácia szűkítését veszi célba. Miért állítom én ezt? Azért, igen tisztelt képviselőtársaim , mert önmagában az a rendszer, amelyet most a Hornkormányzat beterjesztett, egyértelművé teszi, hogy sanda politikai szándékok húzódnak meg, mondjuk ki őszintén, nyíltan, a jelölési rendszer megváltoztatásában. Ugyanis egy 15 napos jelölést követően - am ely tulajdonképpen egy formális jelölés lenne, mert a kormánypártok és az ellenzéki pártok paritásos alapon, tehát azonos arányban vennének részt ebben a bizottságban, egyértelmű tehát, hogy az eredményre nem vezethetne - átkerülne a jelölés joga az Ország os Igazságszolgáltatási Tanácshoz, amely oly mértékben az MSZP és az SZDSZ, tehát a kormányzati hatalom uralma alatt áll, hogy a Független Kisgazdapártnak például egyetlenegy jelöltje még a közelébe sem kerülhetett ennek az intézménynek. Tehát a legnagyobb ellenzéki pártot már eleve ki akarják rekeszteni abból a lehetőségből, hogy az Alkotmánybíróság jelölésébe beleszólhasson. A demokrácia elleni nyílt és brutális támadás ez az alkotmánymódosítás, igen tisztelt képviselőtársaim. De a háromlépcsős jelölési r endszer csak a külvilág számára jelent demokráciát, mert aki megvizsgálja, rögtön látja, hogy az a tény, hogy a harmadik lépcsőben aztán végül is a köztársasági elnök úr volna jogosult jelölni, az a köztársasági elnök úr, akit a mai köztársasági elnökválas ztási rendszer szerint tulajdonképpen Horn Gyula jogosult kijelölni; akkor én úgy gondolom, hogy ez teljes egészében a demokrácia felrúgását jelentő megoldás lenne. Ezért tehát a Kisgazdapárt ezt elutasítja. Nagyon fontosnak tartom még kitérni arra a kérdésre is, hogy mindez egy olyan Alkotmánybírósággal kapcsolatban merül fel, mely Alkotmánybíróságnak talán az egész világon - és nem hinném, hogy ebben bármi túlzás lenne, tehát az egész világon - nincs párja; nincs még egy alkotmánybíróság, amely megközelítőleg olyan hatalommal rendelkezne, mint a magyar Alkotmánybíróság. Gondoljanak csak, mondjuk, a láthatatlan alkotmányozásra; vajon a földkerekségen melyik alkotmánybíróság engedhetné meg magának, hogy a látha tatlan alkotmányozással, tehát az alkotmány szövegétől való eltéréssel az Országgyűlés fölé helyezze magát. Ennél az Alkotmánybíróságnál, erről a helyről felelősségem tudatában ki kell jelentenem, a taláros testület fölé helyezte önmagát az Országgyűlésnek , és fölé helyezte önmagát a kormánynak is. Most az elmúlt időszakban ezt több alkalommal rendkívüli politikai feszültséget okozott. Én nem
