Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 17 (337. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5399. szám), valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
542 vitatom, hogy ez a politikai feszültség időnként az Alkotmánybíróság bölcs megoldásával helyes útba terelte az esemé nyeket, más esetekben viszont rendkívül negatív volt az Alkotmánybíróság közbelépése. Tehát én azt hiszem, hogy ezért az alkotmánybírák kiválasztásának rendjéhez hozzányúlni nem szabad, mert az mindenképpen a demokrácia szűkítését jelentené. Az az érve a k ormányzatnak, hogy működőképtelenné válna az Alkotmánybíróság - tisztelettel legyen mondva, de ez a valóság , nem más, mint blöff. Mert hadd utaljak arra, hogy két éven keresztül kilenc taggal működött az Alkotmánybíróság, semmiféle fennakadást nem okozot t a működésében, és mi úgy gondoljuk, hogy semmilyen veszélyhelyzet nem adódik abból, hogy ha majd az országgyűlési képviselőválasztásokat követően a hivatalba lépő parlament öt alkotmánybíró személyéről fog egyszerre megállapodni, mert hiszen itt sokkal n agyobb a választási lehetőség, sokkal nagyobb a lehetőség az Alkotmánybíróság megerősítésére. Ami most már az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását jelenti, itt öt irányú a módosításnak az iránya. Egyrészt az Alkotmánybíróság elnökének és helyettes ének újraválaszthatóságát kívánja korlátozni, és csak kétszer hároméves ciklust engedélyezne e posztokon ugyanannak a személynek, másrészt fel kívánja emelni az alkotmánybírák megbízási idejét a mai 9 évről 12 évre. A harmadik módosítás, hogy ezzel párhuza mosan megszűnne a javaslat szerint az alkotmánybírák újraválasztási lehetősége. A negyedik fontos politikai döntést jelentené a javaslat szerint, hogy elfogadása esetén nemcsak a jövőben megválasztandó alkotmánybírák, hanem a most hivatalban lévő alkotmány bírák hivatali határideje is meghosszabbítódna három évvel. Rögtön jelzem, a földkerekségen egyetlenegy demokratikus jogállamban sem álltak elő még soha ilyen javaslattal. Végül az ötödik lényeges változtatást jelenti az előttünk fekvő javaslatban a soronk ívüliség indítványozási joga. Ebben a tekintetben az Országgyűlés, az állandó bizottságok és a kormány kapnának jogosítványokat. Már rögtön jelzem is, hogy természetesen ezzel egyetértünk, mert a 60 napos határidő nagy részben hozzájárulna egyes kérdések e setében a jogbizonytalanság felszámolásához. (10.20) Ami az első kérdést illeti - amely az Alkotmánybíróság elnökének és helyettesének az alkotmánybírák általi megválasztására vonatkozik, hogy bárki csak kétszer három évet tölthessen el e pozíciókban , ez egy nagyon jó előterjesztés, csak az a gond, hogy ez látszatjogot jelent, mert hiszen nem ez a kérdés lényege. A lényeg ezzel a javaslattal nincs megoldva, ugyanis a magyar Alkotmánybíróság jelenlegi eljárási rendje, hatásköre értelmében az Országgyűlés f ölé emelkedő szervezet, ezért rendkívül fontos lenne, hogy az Országgyűlés fölé való helyezkedést a törvényesség érdekében az alkotmányosság talajára visszahelyezzük. Ezért a Független Kisgazdapárt javasolja, hogy az Országgyűlés válassza meg az Alkotmányb íróság elnökét. Itt utalhatnék arra, hogy a rendkívül nagy hatalmú német alkotmánybíróság - talán úgy is fogalmazhatnék, hogy a magyar Alkotmánybíróság után a másik legnagyobb hatalommal rendelkező alkotmánybíróság - oly módon igyekszik visszafogni az Alko tmánybíróságnak az országgyűlés fölé való emelhetőségét, hogy maga az országgyűlés választja az alkotmánybíróság elnökét. A Független Kisgazdapárt többször javasolta ezt a megoldást. Nagyon szeretném, ha igen tisztelt képviselőtársaim helyeselnék a Függetl en Kisgazdapárt ezen megközelítését, mely szerint elvileg egyetértünk a javaslat irányultságával, tehát azzal, hogy korlátozni kell az Alkotmánybíróság elnökének és helyettesének azt a jogát, hogy a többi alkotmánybíró fölé helyezhessék önmagukat, de a Kis gazdapárt dolog lényegének változatlanul azt látja, hogy az Országgyűlésnek kellene megválasztania az Alkotmánybíróság elnökét. Egy ilyen módon megválasztott elnök a magyar Alkotmánybíróság élén erősebben kötődne az Országgyűléshez, mint a jelenlegi, és ez zel valamivel jobban összhangba kerülhetne a parlamentáris demokrácia elméletével a Magyarországon kivételesen erős Alkotmánybíróság.
